Az ünnep jelentősége és hagyománya
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, melynek középső napja Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. A katolikus vallás szerint ezen a napon nincs a templomokban miseáldozat. A korábbi évszázadokban ezen a napon misztériumjátékokat mutattak be, melyen töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek voltak. Ezeket a 18. század közepére általában betiltották. Napjainkban ezen a napon felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, bemutatják a passiót, Jézus szenvedésének történetét és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
Ha a Szentföldön Jeruzsálemben járnak, ne mulasszák el megtekinteni a késő - román stílusú Szent Anna templomot! Ez egy gyönyörű templom, az 1130-as években épült, egy bizánci templom helyén. A hagyomány szerint itt született az alagsori barlangban Szűz Mária, Jézus anyja. Az egyik legnagyobb katolikus ünnep minden év szeptember 8-a, Kisboldogasszony napja, mikor őrá emlékezünk.
Idén szeptember 29-én este ünnepli a zsidóság az új esztendőt, ekkor kezdődik időszámításuk 5780. éve. Radnóti Zoltán, a dél-budai Bét Sálom zsinagóga főrabbija a Ros Hásáná mögöttes tartalmáról írt lapunknak.
Szent Charbelnek, a libanoni maronita egyház szerzetes papjának állítottak emléket egy park elnevezésével, amely a Nagyszeben tér és a Gazdagréti út közötti található, nem messze a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébániától.
Hoffmann Tamás polgármester és Simicskó István kormánybiztos, Újbuda országgyűlési képviselője a hagyományok szerint idén is kötetlen beszélgetésre invitálta a XI. kerületben működő történelmi egyházak képviselőit. Az eseményen az egyházak szerepéről és fontosságáról Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes beszélt.
Boldog Meszlényi Zoltánra, a kistarcsai internálótáborban 65 évvel ezelőtt, 1951. március 4-én mártírhalált halt püspökre emlékezik a magyar katolikus egyház. Emlékére a Szent Adalbert Plébánia Etele úti templomában keresztutat és szentmisét tart Erdő Péter bíboros.
Balczó András a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó volt a Magyar Zarándokút Egyesület és az Összefogás Újbudáért Egyesület közös vendége a Malom Közösségi Térben február 11-én.
Tíz szerző munkájából összeállított, hiánypótló, tudományos esszékötetet adott ki „A gyógyítás szakralitása” címmel az Éghajlat Kiadó.
December 22-én elhunyt Dr. Verbényi István protonotarius kanonok, nyugalmazott plébános, István atya. Újbuda díszpolgára 1985-től volt Albertfalva plébánosa, megkapta a Pro Ecclesia Hungariae díjat, a Don Bosco díjat és elsőként lett az Albert herceg díj tulajdonosa is. Őszintén hitt és bízott az ima mindent felülmúló hatalmában.