Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 23. vasárnap, Zoltán

Vízkereszt hagyománya

Január 6-a Vízkereszt, a Karácsonyi ünnepkör záró napja, s a Farsang kezdete.

Ez az egyik legősibb keresztény ünnep, a katolikus egyház egyik fontos napja. Az a nap, melyen a napkeleti bölcsek eljövetelére, valamint Jézus Krisztus megjelenésére emlékeznek. A háromkirályok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár a betlehemi csillagot követve keresték a zsidók újszülött királyát először Jeruzsálemben, majd Betlehemben meg is találták. Aranyat, tömjént, mirhát vittek neki ajándékba. Innen ered a vízkereszti tömjénezés szertartása.

Vízkereszt második evangéliumi története ahhoz kötődik, amikor Jézus 30 éves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ettől kezdve kezdett tanítani. Krisztus keresztségének emlékére a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, s ez a nap vált az ünnepi keresztelések napjává. Szolnokon a Tiszát, Budapesten a Dunát szenteli meg. Budapesten, a Fő utcában található Szent Flórián görögkatolikus templomban a szentmise után a hívek kimennek a Batthyány térnél a Duna-partra, ahol az atya megszenteli a folyót.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete a kánai menyegzőn Jézus csodatételével kapcsolatos, ahol a vizet borrá változtatta.

Vízkeresztkor a misén a püspök, pap hagyományosan vizet szentelt, melyet a hívek magukkal vittek. Hittek a víz tisztító, éltető, egészségmegtartó erejében, ezért mindenhova öntöttek belőle: a kútba, az állatok itatójába, folyóba, ittak, főztek belőle. A szenteltvíz megvéd az ártó, gonosz szellemektől, elűzi a rosszat, meggyógyítja a beteget. A néphagyományok szerint ekkor volt a házszentelés is. A pap megszenteli a házat, ezzel megáldja lakóit, a benne élőket, s ez megvéd minden bajtól. Az ajtófélfára felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűit és az évszámot. Népi szokás szerint ilyenkor különféle termékenységvarázsló praktikákat is bevetettek, ami tulajdonképpen adománygyűjtés is szolgálta. A ministránsgyerekekkel házról-házra jártak, jókívánságokat osztottak, s szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt gyűjtöttek.

A csillagozás vagy háromkirályjárás, a bibliai királyokat megszemélyesítők köszöntő felvonulása, dramatikus játék. Gyerekek játszották díszes papírsüveggel és a csillaggal, amely mutatta az utat. A fiúk általában kifordított birkabőr bekecset, a lányok fehér ruhát öltöttek magukra, és fejükre magas papírsüveget tettek, melyről színes szalagok lógtak le. A csillag rendszerint Menyhártnál volt. Gáspár, Boldizsár és Heródes oldalán fakard függött.

S közben elénekelték a csillagéneket: "Szép jel és szép csillag, szép napunk támad."

Az ortodox családoknál szalmát szórtak a tisztaszoba padlójára, és ezen aludtak éjjel. Másnap a gyerekek kántálni mentek az idős görögkeleti házaspárok házához.

Somogyban a szentelt vizet a mészbe is beletették és a meszelővel a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak. A néphit szerint ennek a szertartásnak köszönhetően a boszorkányok és a szellemek nem mennek be a házba.

Szintén Somogyban egy kortyot ittak a szentelt vízből, hogy a torkuk ne fájjon. Székelyföldön a házszentelés után a ház lakói a papot égő gyertyával kikísérték az udvarra, hogy az áldást követően

nagyobb legyen a kender. A család lány tagja a házszentelés előtt a nyakából levett gyöngyöt a küszöb mellett a szőnyeg alá rejtette, melyet a papnak át kellett lépnie. A házszentelést követően a lány a párnája alá tette a gyöngyöt, mert a hagyomány szerint így megálmodhatta azt, hogy ki lesz a jövendőbelije.

Vízkereszthez kapcsolódó időjóslók: „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd”. (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár, amivel fűteni is szoktak) „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”. „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható. Az etyekiek szerint a Vízkeresztkor szentelt fokhagyma fejfájás ellen csodaszer.

Újabb kori szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

A Vízkereszt a Nagyböjtig tartó Farsang kezdőnapja, amikor indul a báli szezon, s a mulatságok. Ez az időszak a húsvéti nagyböjt kezdetéig, Hamvazószerdáig tart. Az idei farsang január 6 – február 23 között a karneválok időszaka.

 

Juhász Gyula: Vízkeresztre

 

„Jövének távol, boldog Napkeletről

Három királyok, híres mágusok,

Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,

Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,

Kit megöletne Heródes király

S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve

Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja

A Kisdedet, ki a jövő királya

S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ô édes, kedves. Bájolón gagyog

S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden

A Szűz Mária vállán megpihen…”

 

Készült: internetes források felhasználásával