Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 14. vasárnap, Tibor

Nagypéntekre hangolódva

Nagypéntek Jézus kínszenvedéseinek, kereszthalálának és feltámadásának emléknapja. A pontos dátum kiszámítását nehezíti az evangéliumok (jóhír, örömhír) lejegyzései közötti eltérés. 

Ezek a beszámolók Jézus Krisztus és tanítványai közösen elfogyasztott utolsó vacsora leírásából következtetik a kereszténység legnagyobb ünnepének idejét. A pontos meghatározást befolyásolja, hogy a zsidók az ünnepeik dátumát holdfázisokban fejezték ki. Az első nikaiai zsinat (Kr. u. 325) határozata alapján a húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ezért ennek dátuma évente változó, mozgó ünnep. A keresztény liturgia szerint Nagypéntek a Húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. 2017 óta Magyarországon munkaszüneti nap.

 

A húsvéti Három Szent Nap – Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat – a csend, a meditáció, a húsvétra való felkészülés ideje. A gyülekezet tagjai Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek. Nagycsütörtökön – Krisztus utolsó vacsoráját idézve - a szentmisén a Glória éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), s ettől kezdve három napig nem kondulnak meg és megkezdődik a legmélyebb gyász. A középső nap, Nagypéntek a keresztények legcsendesebb napja. Ez Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. Sem pénteken, sem szombaton nincs teljes mise, csak igeliturgia, melyben felolvassák, vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A szentbeszéd és a hívek könyörgése után a kereszt előtti hódolat jeléül a hívek megcsókolják a feszületet és térdet hajtanak. A szertartás a miatyánk és az Isten báránya elmondása után az áldozással fejeződik be, egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás. A templomokban délután keresztútjárást tartanak, amely segít megértenünk a történelem drámáját, és biztosítja a hívőket arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó, a szeretet győzedelmeskedik a gonosz, a gyűlölet felett.

 

Az ősegyházban ezt a napot azért nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt. Legfeljebb háromszor étkeztek és egyszer lakhattak jól, s húst nem ehettek. A tavaszkezdetre utaló számtalan hiedelem, szokás fűződik a naphoz. Az egyik legismertebb a hajnali fürdés. A fiatalok a patakban mosakodtak a víz folyásával szemben és visszakézből. A patak vizéből vittek haza is az ünnepi mosakodásra, ennek a víznek egészségvarázsló ereje volt. Az a hiedelem járta, hogy aki így nagypénteken megmosakszik, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, s fürge lesz. A lányok hittek benne, hogy ettől lesznek szépek, s szeplő nem csúfítja őket. Lehetőleg vízparti fűzfák alatt mosakodtak, hogy hosszú hajuk legyen. A Székelyföldön éjfélkor merített vízzel megszentelték az istállót, az állatokat, a házat, majd ittak belőle és mosakodtak is benne. Az állatokat is a patak vizéből itatták, a lovakat itt úsztatták. Némely vidékeken a beteg gyerekeket is levitték a Tiszához, hogy a bajt lemossák.

 

Amikor Jézust katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, amely megszentelődött. A néphit szerint a víz mágikus erejét ez okozta. A napfelkelte előtt merített vizet szokás aranyos víznek nevezni.

 

A nagypénteki szokások közé tartozik a féregűzés. Ez ahhoz kapcsolódik, Amikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz, a következő féregűző szöveggel védelmezték a házat: „Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”. Egy-egy gazdasszony addig nem rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat. Ehhez kapcsolódik a hagyomány. A keresztény középkorba vezethető vissza a nagypénteki tűzgyújtás szokása annak emlékezetére, hogy amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák

hajnalban tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. Az I. világháború előtt nagypénteken este tüzet gyújtottak a templom mellett annak emlékére, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak. Más szokás szerint Nagypénteken hajnalban a férfiak azért rakták a tüzet a szomszéd faluval határos részben, hogy a termést a jég el ne verje. Néhol e napon gyakorolták a Pilátus-égetés szokását.

 

Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak. Másutt ezen a napon vetették a kora tavaszi veteményeket. Különféle tilalmak voltak szokásban ezen a napon. Nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy dögöljenek az állatok. Szántani sem volt szabad, mert e napon Jézus a földben volt.

 

Immáron kerületünkben is több évtizedes hagyomány, hogy Nagypéntekhez kapcsolódva a keresztény templomokban bemutatják Johann Sebastiann Bach egyházi művét, a János passiót. Április 1-én az ünnepi készülődés során most is felemelő élményben volt részünk a roskadásig megtelt Kelenföldi Református templomban a csodálatos zene mellett. A Nagyhét alatt hallhatják még ezt a művet másutt is, vagy akár otthon, karosszékből egy korábbi felvételről.

 

 

Áldott Húsvéti Ünnepet!

készült: internetes források felhasználásával