Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 16. péntek, Csongor

Az ünnep megmarad

A húsvéti ünnepkör már az azt megelőző Nagyhéten elkezdődik. A keresztény szokások harmonikus kapcsolatban vannak a természet tavaszi megújulásával, a megtisztulással, a feltámadással, s az újjászületéssel.

Erre a meghatározó időszakra az ember számára a felkészülést a negyvennapos nagyböjt biztosítja, amely hamvazószerdával kezdődik. A hosszú befelé fordulás, az önvizsgálat után elérkezik ez az ünnepi hét, ami új távlatot nyit. A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombat délutánig tart. Virágvasárnapon a keresztény hit szerint Jézus bevonult Jeruzsálembe, ahol a nép ujjongva és pálmaágakkal köszöntve fogadta őt. Azóta a kereszténység erre a virágvasárnapi körmenettel emlékezik.

A hagyomány szerint a különféle szokásoknak megfelelően a nagyhét valóban az emberek ünnepre való felkészülése testileg-lelkileg. Kitakarították portáikat, mágikus cselekedetekkel elűztek minden bajt, betegséget a környezetből, a közösségből. A söprögetéssel, tisztálkodással kívánták biztosítani önmaguk és állataik egészségét, gazdagságát, biztonságát. Még az életből eltávozottaknak is megadták a tiszteletet, koszorúkkal díszítették a nyughelyeiket.

A nagyhét három legjelentősebb napja – a szent három nap -, a nagycsütörtök, a nagypéntek, a nagyszombat. A kereszténységet meghatározó fogalmak - az utolsó vacsora, a kereszthalál, a megváltás és a feltámadás -, amikor a hit szerinti fontos események történtek. Nagycsütörtökön történt az utolsó vacsora, amikor Jézus a tanítványaival közösen fogyasztotta el az ételt. „Ez az én testem, mely értetek adatik…” – és szétosztotta közöttük a kenyeret. Mivel azt állította magáról, hogy Isten fia, ezért ezt követő éjszaka elfogták, s istenkáromlással vádolták és elítélték. Töviskoszorúval a fején kigúnyolták, megkövezték, ő vállára véve a keresztet a Via Dolorosán elindult a Golgota hegyre, ahol keresztre feszítették. A 4. századtól dokumentáltan ránk maradt keresztény liturgiából a szenvedéstörténetet a passióban meséli ezt el számunkra. Nagypénteken, Jézus keresztre feszítése emlékének napján böjtölünk, befele fordulunk. A keresztények keresztutat járnak, mely hagyomány tanulságokat üzenhet a ma emberének is. Jézus és a saját szenvedéseiken való elmélkedés közben az imádkozók rádöbbenhetnek, hogy komoly terhet cipelnek ők is, melyektől megszabadulni nem egyszerű dolog. A megpróbáltatásokból olykor nehéz felállni, különösen, ha igazságtalanságokkal találkozunk az úton. Péntek-szombat nincs szentmise, csak a gyász hangulata, még a harangok is némák. Ez a bűnbánat időszaka, amikor az oltáriszentséget elzárják, a keresztet letakarják. Szombat napnyugta után kezdődik a tűzszentelés, gyertyaszentelés, ekkor feltámadási körmeneteket is szoktak tartani. Nagyszombat estéje már húsvét előestéje. A virgília misén az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Az este nem zárul le a vacsorával, esti imával és alvással, hanem az érkező ünnepet imádságban várják, virrasztással kezdik. Véget ért a negyvennapos böjt, kezdődik a húsvét ünnepe. Így van ez a föld minden országában. Húsvét vasárnap délben a pápa hagyományosan Urbi et Orbi áldást mond, ez Rómának és az egész földkerekségnek szóló áldást jelent.

Sajnos második éve a járványhelyzet miatt nem tanácsos közösségben ünnepelni, de azért saját családunkban lelkiekben átélhetjük és megteremthetjük a kellő hangulatot. Mindannyiunk biztonsága érdekében a keresztelésre utaló, a termékenységvarázslást idéző hétfői locsolkodást is halasszuk most jövőre! Felelősségtudatból így kell cselekednünk!

Áldott, békés ünnepet és jó egészséget kívánunk!

LEGFRISSEBB
×