- 77 évvel ezelőtt 1940. február 16.-án Miskolcon, Görömbölytapolcán magyarországi hidegrekordot regisztráltak, -35°C
- 80 éve 1937. 02. 16-án Wallace H. Carothers szabadalmaztatta a nylont.
1928-ban kezdte ez irányú kutató munkáit, 1932-ben sikerült először a nylont szintetikusan előállítania. A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylon elnevezés valószínűleg a NowYouLousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz. Más feltételezés szerint a tréfás rövidítés az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. - 02.17-én 417 éve ezen a napon a róma piacterén eretnekként máglyán megégették Girodano Bruno filozófust, szerzetest.
1548-ban született, itáliai természetfilozófust és dominikánus vándorszerzetes volt. Giordano Bruno többek között azt hirdette, hogy a Föld nem a Világegyetem közepe, hanem a mindenségnek csak egy kis szeletét képezi. Nézetei szerint a világ végtelen - amely Isten végtelenségének felel meg -, valamint egyenértékűek és sokfélék a világrendszerek. Giordano Bruno világnézetét tankölteményekben és párbeszédekben ábrázolta, írt szonetteket és egy komédiát is.
A Szent Törvényszék parancsára 1592-ben Velencében elfogták , néhány hónap múlva Rómába vitték. Azinkvizíció hétévi börtön után ítélte máglyahalálra. A CampodeiFiorinnyílvánosan megégették. - 02.17-én 180 éve meghalt Sobri Jóska rettegett útonálló, aki később legendás dunántúli betyárként vált ismertté.
- 192 éve 1825.02.18-án Megszületett Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Művei: Vadon virágai;Egy bujdosó naplója; Erdély aranykora; Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán; Szegény gazdagok; A kőszívű ember fiai; Fekete gyémántok; És mégis mozog a föld; Az aranyember; A lőcsei fehér asszony;
- 115 éve 1902.02.18-án meghalt az amerikai Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója.
Charles Tiffany 1837-ben, textilgyáros apjától kölcsönkapott ezer dollárral indult szerencsét próbálni New Yorkba. Egy barátjával közösen nyitottak vegyeskereskedést, és mikor látták, mennyire jól fogynak a keleti dísztárgyak, hamarosan áttértek az üvegáruk és ékszerek eladására. Tiffany ugyan nem volt ékszerész, de a viharos európai helyzetnek köszönhetően viszonylag olcsón jutottak hozzá ismert arisztokraták ékszereihez, a különlegességekre pedig vevők is akadtak. Hamarosan a külföldi uralkodóházak is Tiffanyhoz mentek vásárolni. Remekül értett a visszafogott, de hatásos hirdetésekhez, és ő volt az első, aki az ékszereket nem alkudva, hanem szabott áron adta. Tiffany az évek során divatot és stílust teremtett, neve egyet jelentett az eleganciával. Mikor 90 éves korában meghalt, vagyona közel 40 millió dolláros volt. A Tiffany máig a legfőbb amerikai ékszerész-cég, de ha nem így lenne, az alapító neve akkor is fennmaradt volna: egyik ékszerszakértője felfedezett ugyanis egy ritka, kék gyémántot, amit munkaadója iránti tiszteletből Tiffany-gyémántnak nevezett el. - 169 éve megszületett Louis Comfort Tiffany, üvegablakok és mozaikok készítője.
Apja, Charles Louis Tiffany volt a XIX. századi New York egyik leghíresebb ékszerész cégének, a Tiffany &Co-nak az alapítója és tulajdonosa. Louis Comfort Tiffany 1892-ben megalapította a Tiffany Glass and DecoratingCompany-t ami festett üvegablakokat és üvegmozaikok készítésére specializálódott. Ekkorra dekorációs és használati tárgy céljára fújt üvegeket is készítettek már, és 1893-ban elkészítette saját kemencéit is. A nagy áttörést az 1900-ban Párizsban rendezett világkiállítás jelentette számára. Itt mutatta be a saját maga által megalkotott irizáló üveget és a több színben pompázó opalizáló üveget. Ezt követően a világ egyik legkeresettebb művészének számított. Készítettek ékszereket, zománcokat, lámpákat, mozaikokat és hatalmas méretű festett üvegablakokat is. - 85 éve 1932.02.18-án megszületett Milos Forman cseh származású filmrendező 1968-ban emigrált az USA-ba.
Első sikerét a „Száll a kakukk fészkére” filmadaptációval érte el 1975-ben (5 Oscar díj). Az Amadeus c. filmért 1984-ben 8 Oscar díjat gyűjtött be. Színészként és korai éveiben forgatókönyv íróként is kipróbálta a tehetségét. - 25 éve 1992.02.19-én meghalt Domokos Pál Péter, Széchenyi-díjas történész, néprajzkutató.A csángók történetének, kultúrájának kutatója. Írói álnevei Gernyeszeghy Ádám illetve Páldeák Áron.
- 55 éve Az első amerikai űrhajós, John Glenn földkörüli pályán keringett a Föld körül.
- 140 éve A moszkvai Nagyszínházban bemutatták Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző "Hattyúk tava" című balettjét.A művet először 1877. február 20.-án mutatták be a moszkvai Nagyszínházban, de nem volt sikeres. 1895-ben az újrakoreografált előadás Szent Péterváron nagy sikert aratott. Műveiben egyesítette az orosz népzene hagyományait az olasz, francia és német romantikus zene elemeivel. Különösen a szimfóniái személyes érzéseinek, tapasztalatainak zenei megfogalmazásai. Az emberi érzések széles skáláján kívül Oroszország társadalmi helyzetét is ábrázolja Alekszander Puskin költeményeire írt 1879-es "Anyegin" és 1890-es "Pikk Dáma" című operáiban. Balettjeivel a szimfonikus balett műfaját teremtette meg. Számos hegedű- és zongoraversenyművet is komponált. Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is nagy sikerrel koncertezett, amelyhez hozzájárult az is, hogy maga vezényelte műveit.
- 18 éve február 21-e Nemzetközi Anyanyelvi Nap
ENSZ 1999-ben február 21-ét Banglades javaslatára Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította, 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. - 577 éve Kottaner Jánosné ellopta a Szent Koronát a visegrádi várból Erzsébet királyné megbízásából.
Az udvarhölgyekért érkezett Kottanerné éjjel, gyertyafénynél nyitotta fel a lelakatolt koronás helyiséget és vitte el a koronát, majd másnap reggel az elrejtett koronával Komáromba utazott, ahol a királyné már várta. - 132 éve 1885.02.21-én megszületett Kosztolányi Dezsőné (írói álneve: Görög Ilona) színésznő, író.
- 90 éve megszületett Hubert de Givenchy francia divatdiktátor, a Givenchy divatház alapít
Kezdetben elsősorban hautecouture (egyedi tervezésű) ruhákat tervezett, később elérhetővé vált a szélesebb rétegek számára, majd foglalkozni kezdett parfümökkel is. - 27 éve február 22-e Az áldozatok napja
február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, azóta tartják számos országában az áldozatok napját. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére 1993-tól tartják Magyarországon. - 110 éve A cserkészet világnapja
- 505 éve Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, akiről elnevezték az "új világ"-ot.
Spanyol és portugál uralkodók szolgálatában számos felfedezőutat tett a dél- és közép-amerikai kontinensre. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot "Ameriká"-nakA firenzei patrícius családból származó Vespucci a Medici-családnál dolgozott bankárként Sevillában, majd Lisszabonban. 1497 és 1504 között indult felfedező utakra az amerikai kontinensre. 1498-ban átkelt az Atlanti-óceánon és felfedezte Dél-Amerika partját. Második útján, 1499-ben a dél-amerikai Maracaibói-öbölnél felderített területet Venezuelának ("Velencécske") nevezte el, mivel cölöpökre építkeztek a bennszülöttek. 1501 és 1504 között két brazíliai expedícióban vett részt, eljutott egészen a Tűzföldig. Amerigo Vespucci felismerte, hogy az újonnan felfedezett területek egy összefüggő földrészt alkotnak. 1504-ben adták ki Lotharingiábanútibeszámolóit az Újvilágról ("Terra Nova"). Tiszteletére az 1507-ben megjelent "Universaliscosmographia" című világtérképen, amelyet Martin Waldseemüller és Matthias Ringmann készített, az Újvilágot Vespucci keresztnevének latinos formájával jelölték. - 110 éve február 22-én először használták a taxiórát.
Az első taxiórával a Renault cég gépkocsija gördült végig London utcáin. - 574 éve 1443.02.23-án Kolozsváron megszületett Mátyás magyar király (1458-1490).
Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól Ausztria hercege. - 20 éve Skóciában tudósok bemutatták Dolly bárányt, az első klónozott emlőst.
- 432 év óta 1585.02.24-től 4 évente – Szökőnap
Rómában i.e. 46-ban GaiusIulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett - részben még a XX. században is érvényes - időszámítást.
02.24-én XIII Gergely pápa bevezette a róla elnevezett Gergely-naptárat, amely október 4-én átlépett 10 napot. Az idő múlásának kiszámítására különböző módszereket dolgoztak ki. Néhány nép a világ teremtésétől számította történelmét: a zsidók i.e. 3761-re, a bizánciak i.e. 5509. szeptember 1-jére, az alexandriai időszámítás megalkotói pedig 5492. május 25-re tették ezt az időpontot. A rómaiak i.e. 753-mal, városuk megalapításának évével kezdték időszámításukat. Az egyiptomiak új időszámításba kezdtek minden dinasztiaváltással, a párthusok, bithüniaiak és a szeleukidák első uralkodójuk trónra lépésének évétől kezdve számoltak. Az egyes időszámítások viszonyítását bonyolulttá tette az évek eltérő hosszúsága. Egy holdév 354, egy napév kb. 365 napból áll, ezért iktatott be néhány naptár szökőnapot. 1582. október 4-én a legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt és róla elnevezett gregoriánus naptárreform (Gergely-naptár), amely szerint 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15-e követte. A naptárreform a juliánus naptár bevezetése óta a napév és a naptári év eltolódásából adódó tíz napos időeltolódást szüntette meg. Megtartották azt a szabály, hogy minden olyan év, amelynek utolsó két számjegye néggyel osztható, szökőév legyen. Ha minden 400 évben három szökőévet kihagynak, akkor a naptár még jobban hozzáigazodik a napévhez, így az eltérés csak 3333 évenként egy nap lesz. A Gergely-naptárt 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette. Oroszországban 1700. január 1-jén I. (Nagy) Péter cár, hogy Európához felzárkóztassa országát, a napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptárat vezette be, amely a bizánci időszámítást váltotta fel. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban is a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig. - 215 éve 1802.02.26-án megszületett Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
Korának legtermékenyebb szerzője, az európai romantika egyik vezéregyénisége Főbb művei A párizsi Notre-Dame és A nyomorultak. Az Hernani és aA király mulat című drámája nyomán Francesco Maria Piave szövegére komponálta Verdi az Ernani és a Rigoletto című operáit. - 70 éve Budapesten meghalt Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
Tihanyi Kálmán szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányai a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak. 1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televizió-rendszerét, és 1928-ban kapott szabadalmat katódsugaras képbontója, azaz televíziója. 1929-től már a televízió-irányítású légvédelmen dolgozott, majd az angol Légügyi Minisztérium részére elkészítette egy robotrepülőgép prototípusát. 1940-ig kidolgozott egy 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahang sugárzó készüléket is. - 100 évvel ezelőtt 1917.02.27-én megszületett Devecseri Gábor, Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas
Belépett az MKP-ba (1948-tól MDP) és egyik vezéralakja lett az új, Révai József és Horváth Márton irányította irodalompolitikának. 1948-1954 között őrnagyi rangban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján. 1953–1956-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerkesztője volt. Egyebek mellett Sztálint, Rákosit, a tervgazdálkodást dicsőítő versei, tanulmányai, műfordításai a legkülönbözőbb lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg. - Február 28-a Húshagyó kedd a farsang utolsó napja.
Elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi játék szereplői szalmabábok. A legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget. A farsang a vidámság, gyermekek jelmezes felvonulása, bulik, elegáns, hagyományőrző bálok ideje, ami a megtisztulást, a böjtöt előzi meg. A bálok ősi szokások leképezései: a télűző, tavaszköszöntő népi mulatságoké, alakoskodásoké, amelyek gyökere a pogány termékenységvarázsló szokásokból táplálkozik. Sokáig üldözte is az egyház az "istentelenségeket", ám azután átengedte ezt az időszakot a vidámságnak. A farsangi fánk benyomott közepe valójában egyértelmű szexuális, termékenységvarázsló jelentéssel bírt. Az alakoskodásnak is célja volt: elűzni a telet, hogy jöhessen végre a termékeny tavasz, megtéveszteni a gonosz, ártó szellemeket, így biztosítani a kellő szaporulatot embernek, állatnak, növénynek. - A palacsinta világnapja
Húshagyó kedd napján tartják.
Palacsinta receptet, vagyis lapos, kerek sült tészta receptet már a XV. századból fennmaradt szakácskönyvben is találhatunk. A hajtogatás vagy feltekerés hagyománya egyidős a receptekkel. - 185 éve a Lánchíd felépítésének támogatására megalakult a Budapesti Hídegylet, gróf Széchenyi István kezdeményezésére.
- 225 éve 1792.02.29-én megszületett Gioacchino Rossini olasz zeneszerző. Teljes nevén: Gioacchino Antonio Rossini. Mindössze 18 éves volt, amikor bemutatták első egyfelvonásos vígoperáját. A bécsi klasszicizmus híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt.
- 25 éve 1992.02.29-én meghalt Karinthy Ferenc, Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg.
Édesapja Karinthy Frigyes, fia Karinthy Márton író. Legismertebb művei az Epepe és a Budapesti tavasz, melyből nagy sikerű film is készült. Budapesten született. 1941-1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949-1950 között a Nemzeti Színház dramaturgja. Művei az 1940-es években jelentek meg. 1951-1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1953-1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja. 1957-1960 között Machiavelli és Moli?re műveit fordítja, továbbá görög, angol, olasz és német szerzőket is fordít. 1960-1970 az FTC szakosztályi elnöke. 1965-1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi és a Debreceni Csokonai Színházban. 1968-1969 között vendégprofesszori előadásokat tartott az USA-ban. 1972-1976 között különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1992. február 29-én Budapesten halt meg. Díjak: Baumgarten-díj (1949), József Attila-díj (1950, 1954, 1974), Kossuth-díj (1955), Karinthy-gyűrű (1987), A Magyar Köztársaság Zászlórendje (1991)
Forrás: http://ezenanapon.hu/oldal/2?d=02-29
60+Program
