Európa-szerte a hagyományt követve ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Ez a nap a magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontja volt. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének az időpontja volt. Némely vidékeken ez a nap volt a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. A hagyomány szerint reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok, a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre. Ezután felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
Ezen a napon a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre behajtották. Például Csíkban a pásztorok még ma is ekkor térnek vissza a havasokról a jószággal. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket.
Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg ősz várható. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél Igen komoly telet ígér. Ha „Szent Mihály lova deres, behozza a telet!"- tartja a mondás.„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet,” vagy "Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár."„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.” Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály-napján fogadták fel a cselédeket. Ez a nap női munkatiltó nap is volt. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Ezzel a nappal kezdődött a kukoricatörés, és a többi őszi munka.
Kezdődött a szüret,híresek voltak a Mihály-napi vásárok, a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
A legény Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. A szabadban főzzetek és táncoltak, ha az idő engedte, esetleg az ott felállított asztaloknál étkeztek.
Mihálykor gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket, ma is szokás búcsúkat, vásárokat tartani.
Ezen a napon Szent Mihály arkangyal mérlegeli tetteinket:
A keresztény vallásban Szent Mihály arkangyal a mennyei seregek fejedelme, az Utolsó Ítélet arkangyala, s a keresztény katonák patrónusa is. A haldoklókat oltalmazza,s ő vezeti át a másvilágra. Oltalmára bízzák a halottat, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. A szólás szerint aki meghalt, azt megrúgta a Szent Mihály lova.
Szent Mihály lova a halottszállító saroglya népies neve. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, melyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt. Általában dísztelen volt és feketére festették, de ismeretesek faragott fehér és színes virágokkal díszített, festett példányok is, amelyeket gyermekek temetésénél használtak.
Forrás:
Magyar Néprajzi Lexikon
Újbuda 60+ Program
