Zolnay Vilmos neve ismerős lehet azoknak, akiket érdekel a főváros, ezen belül is Újbuda története. Ő volt az, aki Gedényi Mihállyal megszerkesztette máig egyik legismertebb szlengszótárunkat, a Budapest a fattyúnyelvbent. A szótár ötletet 1945-ben egy Fadrusz utcai óvóhelyen pattan ki a két férfi fejéből, majd sok éven keresztül dolgoznak rajta, mikor a háború vagy a közpolitikai történések ezt épp lehetővé tették. Zolnay Vilmos (1890- 1984) több szálon is kötődött kerületünkhöz. Lágymányos történetének (1961) külön kis könyvet szentelt, valamint szerkesztette és javította a magyar TV számára azt A TV-vetélkedő segédkönyve című kiadványt, amiben külön rész foglalkozik a XI. kerülettel.
Azok, akik várostörténeti csemegét keresnek, a könyvben biztosan nem fognak csalódni! Tudták például, hogy 1904-ben a lágymányosi jég - a Műegyetem területétől egészen az Összekötő vasúti híd töltéséig elterülő rész - volt a legolcsóbb (20 fillér) korcsolyázási lehetőség a városban? Hogy az 1910-es évek lágymányosi közbiztonság olyan rossz volt, ami miatt Budafoki út 59-be hazatérő szerző nem merte kocsisának bemondani a címet?
Zolnay Vilmos nemcsak megfigyelte és élte a pesti életet. Több volt egy átlagos pesti úrnál, naplójegyzeteiből úgy tűnik az "öregedés művészetéhez" is értett. "Ma 73 éves vagyok, még mindig friss, mozgékony, úgy testiek terén, mint szellemiekben. Férfierőm ma is megvan, és bizony ma is megfordulok még a szép asszonyok után, és ez nem az a bizonyos ' csak a melle kívánja forgolódás."- írja magáról.
A könyv jól kiegészíti várostörténeti, kerületi sétáinkat. Ismerjük meg együtt a múlt századforduló Budapestjét!
