MINDSZENT HAVA – ŐSZHÓ – MAGVETŐ HAVA
Október a Gergely naptár szerint a tizedik hónap, bár a latin octo szó nyolcadikat jelent. A régi római naptárhoz ugyanis később adták hozzá a január, február hónapot. Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a székelynaptár Magvető havának. Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz – bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból. Így lehet például Augusztus Kisasszony hava, bár a Mária-ünnepet már szeptemberben ülik a katolikusok. Az Őszhóegyértelmű elnevezés, hiszen ilyenkor zajlik a betakarítás, az őszi vetés. A szüret idején a munkálatok mellett mulatságokhoz, bálokhoz fűződnek a jeles napok.
OKTÓBER 1. ZENEI VILÁGNAP
Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben alapította.
OKTÓBER 1. IDŐSEK VILÁGNAPJA
Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította ezt a napot világnappá. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.
OKTÓBER ELSŐ HÉTVÉGÉJE GYALOGLÓ VILÁGNAP
A kezdeményezést 1992-ben indították útjára a szervezők a Rio de Janeiró-i Föld-konferenciához kapcsolódva. Ebből az alkalomból Magyarországon is sokfele rendeznek az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat. Hazánk 1999-ben csatlakozott a mozgalomhoz, s a világnapot mostanra már 68 országban tartják meg. A sorozat célja a gyaloglás és általa a testmozgás meg- és elismertetése, megszerettetése az emberekkel. A szervezők nem egy nagy országos rendezvényt tartanak, hanem az a céljuk, hogy minél több településen legyen gyalogló nap.
MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOK
A madárvédők világszervezete, a BirdLife International kezdeményezésére, 1992-ben szerveztek először ilyen napokat Európában. Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madár- és természetvédő szervezetek tevékenységének fontosságát. A madármegfigyelő napokat az őszi madárvonulás időszakának közepén, minden október első hétvégéjén rendezik.
OKTÓBER 4. FERENC NAP - AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA
Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja.
Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották. Vásárosmiskén pedig ez a nap volt a szüret kezdete. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz, rossz szellemek elűzésére. A Mura-vidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik.A gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.
OKTÓBER 6. ARADI VÉRTANÚK NAPJA
Nemzeti Gyásznap. Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete szerint Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúi lettek. Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt.
OKTÓBER 10. A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA
1992 óta emlékeznek meg róla. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, az elmúlt években világszerte számos szervezet csatlakozott a megemlékezéshez. A Világszövetség 1948-ban alakult az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése céljából. A világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása.
OKTÓBER 15. TERÉZ NAPJA
Sokfelé szüretkezdő nap volt, például Baranyában vagy a Balaton szőlőtermő vidékein. Egerben Teréz-szedés az ekkori szüret neve. Bácskában, Bánátban asszonyi dologtiltó nap volt, nem moshattak, kenyeret sem süthettek.A szüret a parasztgazdaságban nagyon fontos esemény. Általában a falubéli gazdák segítettek egymás szőlőjében a szüretelésnél, illetve bérmunkásokat is alkalmaztak. A házigazda a szüretelőket megvendégelte, annak befejeztével pedig szüreti bálokat is tartottak. Szokásban voltak bizonyos szüreti mulatságok is, természetesen a munkák utolsó napján az ún. végzéskor. Ilyen tréfás szokás volt az uraság megkötözése, szüreti koszorú készítése (mint aratáskor az aratókoszorú), a gazda köszöntése tréfás versekkel, a legjobb szedők megajándékozása. A szüreti felvonulásokon gyakori az ún. baksus figura (Bacchus görög boristen nevéből), egy hordón ülő bábu, kezében poharat, lopótököt tartva.
OKTÓBER 16. GÁL NAPJA
Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.
OKTÓBER 20. VENDEL NAPJA
A legenda szerint Vendel ír királyfi volt, a VII. században élt. Rómába zarándokolt, majd egy gazdához szegődött pásztornak. Ezért a jószágtartók, juhászok védőszentjükként tisztelték elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban. Gyakran ábrázolták pásztorruhában, lábánál kutyával. Kultusza viszonylag újkeletű, a XVIII. század során alakult ki. E napon nem fogták be az állatokat és vásárra sem vitték őket, nehogy Vendel elvigye az állatokat, azaz valamilyen fertőző betegség üsse fel a fejét a nyájban. A szent tiszteletére körmeneteket rendeztek, a pásztorok pedig ünnepet tartottak.A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.
OKTÓBER 21. ORSOLYA NAPJA
Szüretkezdő nap a Somló-vidéken. Időjárásjósló nap is, a hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. Szlavóniában Orsolya-napkor takarították be a káposztát. Orsolya időjárása a téli időjárás jelzője. Amilyen idő van ilyenkor, olyan lesz a tél.
OKTÓBER 23. AZ 1956.ÉVI FORRADALOM KITÖRÉSÉNEKÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1989. ÉVI KIKIÁLTÁSÁNAK NAPJA
OKTÓBER 26. DÖMÖTÖR NAPJA
Az ország keleti felén keresztény vértanú volt a pásztorok védőszentje. Juhászújévnek is nevezeték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal, fizették ki a bérüket, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Szent Mihály napjához hasonló jelentőségű nap a hajdani gazdasági évben. Nagy állatvásárokat is tartottak Dömötör napon. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak. A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak.A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak.
Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják. Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.
OKTÓBER 28. SIMON-JÚDÁS NAPJA
Hegyalján szüretkezdő nap. Az időjárás viszonylatában azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.
Erről regula is szól:
Rég felírta Noé Tokaj hegyormára
Hegyaljai kapás várj Simon Judára.
Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok:
Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gulyás.
vagy:
Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gatyás.
Szegedi változata:
Mögérkezett Simon Júdás
Jaj mán néköd pőregatyás.
Felhasznált oldalak:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/10
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/163.html
http://mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0008.html
60+ Program
