KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA
Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
Augusztus régi magyar neve Kisasszony hava, Szűz hava egyképpen utalnak a hónap asztrológiai jegyére és a nagy augusztusi Mária ünnepre, Nagyboldogasszony napjára. A „Kisasszony hava” elnevezés nyilván abból az időből való, amikor a „nagyboldogasszony” még Szent Anna volt. A tulajdonképpeni Kisasszony (Kisboldogasszony) napja ugyan még a Szűz havába, de már szeptemberbe esik.
Kosztolányi Dezső: Augusztusi reggel
Kékül az ég, az éjjel haldokol,
pihennek a házak még csendben alva,
de már lángtól vörös az égnek alja
és égni kezd az óriás pokol.
Az ember ébred – a láng sustorog –
fájdalmasan liheg, kikél az ágyból,
beteg a fénytől, nincs nyugalma, lángol,
fejét paskolják a lángostorok.
És nő a fényár, zúg a virradat,
a tűzpokol harsog, dübörg, dagad,
az árva ember fetreng benne főve.
Véres sarokkal, bőszen ront előre
és este elnyúlik az ugaron,
mint egy agyonhajszolt, véres barom.
AUGUSZTUS 7. SZENT DONÁT NAPJA
A szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Donát, Sixtus és Urunk színeváltozása együtt a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve a szőlőérést ünneplik.
A legenda szerint szent Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az, a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt.Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
AUGUSZTUS 8. SZENT DOMONKOS NAPJA
Az Úrnak szentelt vasárnapon született. Hivatását az eretnekek elleni prédikálásban lelte meg. A fekete barátok rendjét – így is hívták a domonkosokat – 1216-ban, Ágoston-rendi regulákra alapította.
Ha Domonkos forró, Kemény tél várható. Domonkos napján ha esik, A tél szárazsággal telik.
KÖLCSEY FERENC SZÜLETÉSNAPJA –Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Cseke, 1838. augusztus 24.): költő, kritikus, politikus, szónok.
Kölcsey Ferenc: Kölcsey
(részlet)
Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,
Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.
AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA
A középkori Szent Lőrinc a szegények védőszentje.
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.
„Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belé
A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.
AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA
Szűz Mária elszenderülésének és mennybevételének ünnepnapja
A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.
E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.
AUGUSZTUS 18. ILONA NAPJA
A Heléna régi, megmagyarosodott alakváltozata. Magyarországon a középkor óta gyakori ebben a formában.
AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN NAPJA
Szent István király Magyarország fővédőszentje ünnepnapja, és az új kenyér ünnepe.
Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból.
A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.
AUGUSZTUS 24. BERTALAN NAPJA
Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.
Felhasznált írások:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/nyito
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/151.html
