Szabó Lőrinc: Tavasz
„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz!” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.
„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”
Március 18.
Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”. Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.
Március 19.
József napja, a név eredete a názáreti ács, Jézus gondviselőjétől származik. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun, sok helyütt ekkor engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, s ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
És ekkor érkeznek meg a fecskék is: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"
De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak. Még számos termésjóslás kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búza- és bortermés. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.
Március 21.
Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen és sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére. A nappalok és éjszakák hossza az egész földön egyforma, innen kapta a nevét: „tavaszi napéjegyenlőség”. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe ez a harmadik meleget hozó nap. A név a latin Benedictus szóból származik, jelentése áldott. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző, gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével megkenegették a tífuszos beteg fejét és hasát. Időjósló nap, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. A meteorológiai tavasz kezdete nálunk március 1.
Március 24.
Gábor napja, a név a héber Gabrielből ered, Gábriel arkangyal, aki az Isten küldönce, embere, aki hozza a jó hírt, az evangéliumot a gyermektelen asszonyoknak. Ő közölte Máriával a hírt, hogy Szentlélek által Messiás anyja lesz, s ő az égi hírnök, aki Jézus születését meghirdeti a pásztoroknak. Ezen a napon a hagyomány szerint vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni. Ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Égi jelenségek:
Egyre később sötétedik, a tavaszi nap-éj egyenlőség következtében hosszabbak a nappalok. Nemsokára átállítjuk az órákat és a kelő teliholdat is érdemes fotózni főként 21-én este. Esténként megfigyelhetjük a Nemzetközi Űrállomást, ami 24-én és a rákövetkező estéken a teljes égboltot átszeli, s közel a zenithez úszik majd át felettünk a ragyogó fénypontja.
A Hold és a Jupiter együttállása, ha igazán tiszta lesz az ég, akár a halványan derengő Tejút is megmutatkozhat majd 27-én hajnalban. 30-40 perccel napkelte előtt megpillanthatjuk az óriásbolygót, a fényes Jupitert ilyenkor még szabad szemmel könnyen meglátjuk tiszta égbolt esetén.
A Szaturnusz, a gyűrűs bolygó és a fogyó, 40 százalékos Hold egymástól a legnagyobb közelséget 29-én hajnali 5 körül érik el. Ekkor a Szaturnusz a Hold felett, kissé balra látszik majd. Együttállásuk megfigyelését érdemes kicsit korábbra tenni, mert a Szaturnusz nem túl fényes, így a hajnalpírban hamarabb szem elől veszítjük, mint két nappal korábban a Jupitert.
A kékes porködbe burkolt Fiastyúk és a vörös Mars együttállását 30-án és 31-én este figyelhetjük meg. Sajnos az esti égen a Marson kívül nincs más bolygó, s az együttállások jórészt hajnalban zajlanak, ezért azok számára, akik nem szeretnek korán kelni, elég kevés az alkalom a megfigyelésre, fotózásra. Március utolsó estéin viszont adódhat erre lehetőség.
Március utolsó vasárnapjának hajnalán, 31-én 2 órakor előre kell állítani óráinkat 3-ra. A csillagászati megfigyelések szempontjából ez annyit jelent, hogy este eztán egy órával később kezd csak sötétedni, 21 óra felé ér véget a csillagászati szürkület, hajnalban viszont egy órával tovább tart a sötét.
Újbuda 60+ Program
