A vértanúkra emlékezünk
A történelmünket ismerni, a hagyományokat ápolni kell. Az ünnepeinkről, hőseinkről való megemlékezés szent kötelességünk, mert a jövő nemzedéke számára így örökíthetjük át.
A történelmünket ismerni, a hagyományokat ápolni kell. Az ünnepeinkről, hőseinkről való megemlékezés szent kötelességünk, mert a jövő nemzedéke számára így örökíthetjük át.
Hatvanöt évvel az 1956-os forradalom után, egy békésebb, de politikai feszültségekkel terhes Magyarországon fel kell tennünk a kérdést: tudunk-e még újat vagy mást mondani azokról az októberi napokról?
Október 6-án Újbuda Önkormányzata Schweidel József honvédtábornok emléktáblájánál tisztelgett az 1848–49-es szabadságharc leverését követő megtorlás áldozatai előtt. A megemlékezésen Bakai Nagy Zita alpolgármester és Molnár Gyula országgyűlési képviselő arra emlékeztettek beszédükben, hogy a szabadságharc hősei által kivívott szabadságért ma is meg kell küzdenünk.
Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok, már csak alig néhány ezer túlélőt találva. Auschwitzban legalább 1 500 000 embert öltek meg, és ez a legnagyobb magyar temető, mintegy 400 000 meggyilkolt magyar állampolgár távoli nyughelye.
December 3-án emlékestettel adózott a Karinthy Színház a közelmúltban elhunyt alapító igazgató tiszteletére. Karinthy Márton egykori pályatársai, kollégái, barátai idézték fel a művész munkásságát és emberi nagyságát a színpadon.
Gyertyás megemlékezésen búcsúztak a gyászolók Karinthy Mártontól november 8-án. A Kossuth-díjas rendező, a Karinthy Színház és annak elődje, a Hököm Színpad alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája, Újbuda díszpolgára november 6-án hunyt el.
A nemzeti ünnep alkalmából több helyszínen emlékezett meg a 63 évvel ezelőtti eseményekről Újbuda Önkormányzata.
Október 22-én a Domokos Pál Péter Általános Iskolában rendezett ünnepséggel kezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc XI. kerületi rendezvényei. A megemlékezésen részt vett dr. László Imre polgármester és Molnár Gyula országgyűlési képviselő is.
A nemzeti ünnepen a forradalom kiemelt helyszínein, a Műegyetemnél, a Bem-szobornál, a Magyar Rádió épületénél, valamint a budapesti összecsapások színterein emlékeznek meg az ’56-os hősökről és áldozatokról.
Hétvégén országszerte megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából. A magyar kormány 2001. november 24-én nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.
Több éves hagyomány Újbudán, hogy a Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola udvarán, a Rákóczi Szabadságharc emlékműnél emlékeznek a fejedelemre és a kuruc hősökre. A Rákóczi Emlékév idén különleges aktualitást is adott az eseménynek. Az ünnepségen részt vett Molnár László alpolgármester és Gyurcsó Gyuláné, az Újbudai Pedagógiai Intézet vezetője is, az esemény fővédnöke Hoffmann Tamás polgármester volt. A rendezvényen díjazták a Rákóczi pályázat legeredményesebb újbudai diákjait és felkészítő tanáraikat.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján színes programok várták az ünneplőket szerte az országban és a fővárosban. A kerületben a Fonó Budai Zeneház és Újbuda Önkormányzata közösen rendezett ünnepi műsort, melynek résztvevőit Csernus László önkormányzati képviselő köszöntötte.
A Budapesti Műszaki Egyetem diákjai 1956. október 22-i nagygyűlésükön összefoglalták 16 pontos követeléseiket, majd másnapra egy csendes tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására. Ezzel kezdődött a forradalom és szabadságharc, amelynek 62. évfordulójára több ezren, köztük határon túli fiatalok emlékeztek a Műegyetemen.
Hatvankét évvel ezelőtt a XI. kerületből indult útjára az a forradalom, amely beírta magát nemcsak a magyarság, hanem a világ történelmébe is. A végeredmény előre borítékolható volt, mégis tömegek – köztük nők, gyerekek, idősek - kiálltak szabadságukért. Erre a napra több helyszínen is emlékezett Újbuda, ezek egyike az Újbudai Bocskai István Általános Iskola volt.