A szülőkre is nagy megpróbáltatásként nehezült az elmúlt időszak logisztikájának, hasznosságának, biztonságának a megteremtése. Jól jött a családban (esetleg a környezetben) egy megbízható, tapasztalt ember, aki vigyázott a gyermekre, rá lehetett bízni, mert felelősséggel, szeretettel vette körül. Vagy éppen a tanulásban segítette. Tudunk olyan „nagyiról”, aki magához vette kisunokáját, minden nap vele tanult az online órák után, a kötelezettségek után szórakoztatta, foglalkoztatta, együtt sétáltak, tornáztak. Ha a szülők válláról sikerül levenni a terhet, öröm ez a nagyszülőnek, megnyugtató a szülőnek, s jó a gyermeknek. Az idős generációnak érdemes továbbra is részt vállalni az unokákkal töltött időből, hiszen az növeli a fizikai aktivitást, csökkenti a stresszt, segíti a kommunikációs készséget. A boldogság érzés, hogy még szükség van ránk, a felelősségtudat ösztönzi, fiatalon tartja az embert. Itt a vakáció, zárnak az intézmények, a szülők szabadsága kevés, most is szükség lehet a nagyik segítségére. Bátran ajánljuk fel, vállaljuk el! A szívből jövő gondoskodás, a szeretetben töltött idő friss célt ad életünknek, s az aktivitás meg is hosszabbítja azt!
Hajrá nagyik!
