Az ünnepen a mai egyházi szertartások szerint az angyali üdvözlet emlékezetére el kell mondani az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. A hagyomány úgy tartja, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a kívánsága. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart, ahol a zsolozsmázást végzik, s mint mondják, hajnalban jön Gábor angyal. A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja.
Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. A göcseji néphit szerint, amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis annyi, mintha embert ölt volna. Székesfehérváron a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. A székelyek a mostanában oltott gyümölcsfákra piros szalagot kötnek.
Nemesbükön a szőlő négy sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen.
A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését.
A szlovákok ezen a napon szalma koszorúval veszik körül a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bőven teremjenek. A szőlőkben éjszaka gonoszűző célzattal tüzet gyújtanak.
A hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken.
A Csíkszentmártoniak úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.
Budaörsi, hőgyészi, németbólyi szólás szerint: zu Maria Verkündigung hommen die Schwalben wiederum. A gazda e napon kitárja az istálló ajtaját. Mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. Egyes népek úgy tudják, hogy ezen a napon jönnek meg az énekesmadarak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.
A szabadkai bunyevácok Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amikor a természet téli álmából ébredezik és a fák ismét éltető nedvvel telnek meg, összejönnek, hogy ők is szaporítsák vérüket. Ez vörösborral történik: a gazda végigkínálja vele egész házanépét.
Ószentivánban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony ezen a napon érintkezzék urával, mert megfogan és gyermeket szül. A zalai Nagybakón csak egyetlen gallyat szemeznek, amelynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása.
Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, ezen a napon a tojások elzápulnak. Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezőre, s a gyümölcsösben tüzet raknak.
Gyümölcsoltó Boldogasszony, az Angyali Üdvözlet és benne a születő, kezdődő, bontakozó élet csodája, a tavasz misztériuma az egyházművészetet is minden korban nagy alkotásokra ihlette.
Forrás: Bálint Sándor - Ünnepi Kalendárium
60+ Program
