A Magyarországon őshonos keleti sün testhossza legfeljebb 35 centiméter, farokhossza 4-5 centiméter, testtömege 400 - 1900 gramm. Szőrös kültakaróján fekete-fehér gyűrűs tüskék is vannak, melyek segítségével veszély esetén labdává gömbölyödve védekezik. Hegyes pofácskájában az éles fogai segítségével képes elfogyasztani a földigilisztát, de akár egy kígyót is képes kettéharapni.
Éjszakai életmódot folytat, dús aljnövényzetű ritkás erdőkben, cserjék közt él, de sokszor felbukkan a települések közvetlen közelében, belvárosi parkokban is. Nyár végén farkaséhsége lesz rajta úrrá, többet eszik, mint ami létfenntartásához szükséges, testtömege akár megkétszereződik. A kifejlett példányok 1 kg-ot, a legkövérebbek akár 1900 grammot is nyomhatnak, s ilyenkor egy éjszaka alatt akár 150 grammot is képesek elfogyasztani, amihez 50 gramm folyadékot isznak. Szeptember végén, októberben téli menedéket keres magának, levél- vagy komposzthalomba fészkeli be magát. Ha a középhőmérséklet több napon keresztül a 10 fok alá süllyed, akkor a sün téli álmot alszik, s a saját testhőmérséklete is csak 6 Celsius fok. Gondoskodik róla, hogy a saját belső hőmérséklete fagypont alá ne menjen, mert az végzetes lehet a számára.
Amikor már javában zajlik a tél a Kárpát-medencében, akkor tűnik fel a hósármány, a tél hírnökeként is nevezett csodálatos madár. Testhossza 16-18 centiméter, szárnyfesztávolsága 35-40 centiméter, testtömege 30-50 gramm között mozog. A tojó kicsivel kisebb, mint a hím társa, hátuk, szárnyuk, és a farkuk egyaránt sötét, a többi részük pedig piszkosfehér. A költési időszakukban leginkább lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyasztanak, telelőhelyein pedig magokkal táplálkozik. Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Szereti a sziklás területeket, a köves vízpartokat, illetve a zuzmós tundrákat, és a havasokat. A téli időszakban délebbre költözik, sokszor a költőhelyétől távol, október-március között gyakori vendég hazánkban is. Az idén hazánkban december közepén tűnt fel a Bihari-sík területén, s megfigyelték már vizesebb élőhelyen, a Kis-Balatonnál, vagy a Duna mellett is. Védett madárnak számít.
Egy nagyon ritka, és látványos madár tűnt fel a közelmúltban Magyarországon, szerencsére többen is meg tudták figyelni a különleges keleti gerlét a Békés megyei Mezőberényben. Egy fán, vagy madáretető közelében látták a negyedik előfordulása alkalmával a balkáni gerlét. Először 2010-ben látták a Fertő-tó környékén a madár egy példányát, majd tavaly télen Tószegen, nem sokkal később pedig Siófokon tűnt fel. A keleti gerle Ázsia keleti részén honos, az Ural hegységtől a Távol-Keletig és Japánig, de megtalálható Indiában, s Tajvanban is. A költési időben erdőlakó, a többi időt többnyire nyílt területeken, kertekben, mezőkön és lakott területeken tölti. Testhossza 33-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-60 centiméter, leginkább a földön keresgéli magvakból álló táplálékát. Magyarországon ritka kóborló, eddig mindössze kétszer figyelték meg. Először egy fiatal példányt 2010. január 11-én Fertőrákoson a Fertő tó közelében és 2019. január 6-án Mezőberényben.
Újbuda 60+ Program
