Rendkívül megterhelő ez az idős szervezetnek, ezért nem lehet eléggé vigyáznunk. Nehezebb a plusz hőt leadni, mint a hideg ellen védekezve hőt termelni. Bár kellemetlen, de az izzadás megóv minket a test túlmelegedésétől. Lépten-nyomon találkozunk a figyelmeztetéssel, hogy igyunk elég vizet, öltözködjünk megfelelően, kíméljük a testet. Gondolnunk kell az így elveszített folyadék és az izzadással távozó sók pótlására, lehetőség szerint izotóniás itallal. A tűző napon való tartózkodással megnő a hőguta veszélye. Ebben az időszakban lehetőleg kerüljük a tűző napot, keressük az árnyékot, óvjuk bőrünket! Bizonyos napokon rendkívül magas az UV-sugárzás, ezért délelőtt 11 és délután 3 között nem ajánlott közvetlenül a napon tartózkodni, mert a nap ultraibolya sugárzásának sokféle károsító hatása van. Nem mindegy, hogy mely napszakban, milyen meteorológiai viszonyok között, mekkora tengerszint feletti magasságban ér minket a sugárzás. A leégés megelőzése magas faktorszámú készítménnyel, naptejjel történhet. Ha nem tudjuk ezt elkerülni, a kerti munka, kirándulás, sport alkalmával, akkor érdemes ruházattal védeni a bőrünket. Ajánlott a szellős vagy akár UV-szűrős ruházat, napszemüveg és a kalap. A leégés kellemetlen következmény, de a hosszabb távú hatások közé tartozik a bőröregedés, és sajnos a bőrdaganatok. Sajnos az ötven év feletti korosztály fokozottan érintett, s a férfiak erősebben, mint a nők. Ezek jelentkezhetnek a fejbőrön, arcon, ajkakon, füleken, nyakon, kezeken. Idős korban nemcsak a bőr védelme, hanem egyéb egészségügyi okok miatt sem javasolt tartósan a napon tartózkodni. Például bizonyos gyógyszerek, amelyek fény hatására érzékenyíthetnek. A légszennyező anyagok mennyisége meghaladhatja az egészségügyi határértéket. Fronthatás ugyan a napokban nem terheli a szervezetünket, de az átlagosnál melegebb időjárás tartós stresszt idéz elő. Ezért keringésünk jelentősen leterhelt. Éjszaka nyugtalanul aludhatunk, ezért nem tudjuk kipihenni magunkat, a szervezet egyre jobban elfárad. Igyekezzünk szervezetünk terhelését átmenetileg megszüntetni akár a vízparton, de 1-2 óra eltöltése klimatizált helyen is sokat segíthet.
A klímaberendezés a belső levegőt keringeti és szűri, ezzel egyre tisztábbá téve a szoba levegőjét, de ajánlott naponta egy-két alkalommal kereszthuzatot csinálni és kiszellőztetni, hogy a friss, oxigéndús levegőt szűrje meg a berendezés. A női-férfi hőérzet eltérő, ezért fontos jól beállítani a klímát. A kinti és benti hőmérséklet közti eltérés ne legyen több 8-10 foknál! A zárt rendszerű szellőző berendezés karbantartása félévente ajánlott, mert allergének, gombák is megtelepedhetnek a rendszerben, amelyek a levegőbe kerülve akár súlyos betegségeket is okozhatnak. A náthától az ízületi problémákon át az atípusos tüdőgyulladásig számos betegséget okozhat a nem megfelelően karbantartott és beállított klímaberendezés. Gyakori probléma még a klíma esetén, hogy egy irányból, egy helyre fújja a levegőt, ez esetben felfázást, vesegyulladást is okozhat.
Élnek bizonyos tévhitek a napsugárzással kapcsolatosan. A leggyakoribb, hogy nyáron a bőrünket fokozatosan hozzá kell szoktatni az UV-sugárzáshoz. Ez nem igaz, mert bárki le tud égni a tűző napon. Vagy: azért kell napozni, hogy ne alakuljon ki D-vitamin hiány.
Fordítsunk tudatosan több figyelmet a meleg, a káros napsugárzás elleni védekezésre!
Készült: internetes források alapján!
