A leghíresebb mulatságokat, karneválokat is ekkor tartják, közülük a tradicionális mohácsi busójárást is. A hagyományt a balkáni eredetű sokácok terjesztették el. Bár egyes feltételezések szerint kapcsolat lehet a törökűzés legendájával, mi szerint a mocsárba menekült, rabságukat megelégelt őslakosok ijesztő álarcokba öltözve, zajkeltő eszközeikkel az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán megkísérelték kizavarni a törököket. Ennek történelmi alapjait nem sikerült fellelni, mivel a 18. század végétől állnak rendelkezésre a szokásról adatok. Öltözékük a szőrével kifordított bunda, a szalmával kitömött gatya, bocskor és a jellegzetes fűzfából faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A tülkölő, kereplő, kolompot rázó busók régen házról-házra jártak, s jókívánságaik fejében adományt gyűjtöttek. Ma már a város főterén találkoznak a különféle csoportjaik, a Dunán csónakjaikkal átkelt, az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős busók és együtt farsangolnak. Nagy máglyatűz körül táncolnak, majd elégetik a fölé helyezett koporsót, ezzel búcsúzva a hideg évszaktól, mivel a farsang farkán ünneplik a téltemetést és a tavaszvárást.
És ezután elkövetkezik hamvazószerda, kezdetét veszi a negyvennapos nagyböjt.
készült: internetes források felhasználásával
