Szent István napja 1771-ig egyházi ünnep volt, ekkor tette állami ünneppé Mária Terézia. 1891-től lett munkaszüneti nap. 1938-ban, megtartották a Szent István-emlékévet, s ugyanekkor emelték a szent király napját nemzeti ünneppé.
Az Alkotmány 1949-ben nevezte a kenyér ünnepének. A rendszerváltás óta legfontosabb állami ünnepünk. A 2011-ben kihirdetett Alaptörvényben is kiemelt helyen szerepel. A Szent István-rend átadását még Mária Terézia alapította, ám 1946-ban megszüntették. Az új Alaptörvény hozta ismét létre a rendet, melyet 2013 óta adnak át az ünnepnapon.
Ezen a napon ünnepeljük az államalapítást, István király szentté avatását, az alkotmányt, az aratás végét és az új lisztből sütött kenyeret is
Számos népi hagyomány is fűződik ehhez a naphoz.
Például a „két asszony közének” nevezett népi hagyomány, mivel Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisasszony (szeptember 8.) között van. Az időszaknak varázserőt tulajdonítottak. Ekkor kellett gyógyfüvet szedni, s ekkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. Az új kenyérről megemlékező aratóünnep is ekkor van.
Ünnepeljenek együtt ezen a szép ünnepen!
Újbuda 60+ Program
készült: internetes források felhasználásával
