Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 25. csütörtök, Márk

Mit tehetünk a saját és a bolygónk egészségéért?

Napjainkban éppen elég szó esik a bolygónk fenntarthatóságáról, a környezeti ártalmakról, s arról, hogy mit tehetünk jövőnk védelme érdekében. Egyre nagyobb a személyes felelősségünk is a saját egészségünk és a természetes környezet értékeinek megóvása tekintetében.

Október a vegetáriánusok hónapja. 1977 óta október 1-én tartjuk a vegetáriánusok világnapját, amikor a táplálkozás a figyelem középpontjába kerül. Egyrészt az egészséges életmód miatt kell a korszerű ismeretek birtokában lennünk, de a föld túlnépesedésével kapcsolatban, az éhezés csökkentése érdekében tudatos és felelős magatartásra van szükség.

A föld népessége elérte a 7,6 milliárdot, és 2030-ra megközelíti a 9 milliárdot. Ahhoz, hogy képesek legyünk ellátni a növekvő népességet élelemmel és teljes mértékben felszámoljuk az éhezést, 60%-kal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Mindezt hátrányosan befolyásolja, hogy az utóbbi 50 évben például 100%-kal nőtt a mezőgazdaság légkört melegítő globális kibocsátása.

1979-ben az ENSZ magyar javaslatra október 16-át az élelmezési világnappá nyilvánította. 2001-ben pedig a Pékek Világszövetsége ezt a napot választotta a kenyér világnapjának.

A világ országai sok energiát fordítanak a fenntartható fejlődés stratégiájának kidolgozására. Ezzel kapcsolatban felmerült legfontosabb problémák:

Jelenleg a megélhetés alapját a szegénységben élők 75%-ának világszerte a mezőgazdaság és az elérhető természeti források adják. A megtermelt élelmiszer 80%-a családi gazdálkodásokból származik. Ezért az abból élők, abban dolgozók támogatása közösségi érdek. Miközben 60%-al növelni kell az élelmiszertermelést, mindeközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el. Ennek költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.

Bár csökkent az éhezők száma, mégis majdnem minden 9. ember számára problémát jelent a napi betevő előteremtése. A fejlődő világban 13% az alultápláltak aránya.
1990 óta 216 millió ember került ki az éhezők köréből, ám ahhoz, hogy 2030-ig teljesen felszámoljuk a világon az éhezést, arra évente átlag 267 milliárd dollárt kellene fordítani. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe. Az aszály okozta károk 80%-a a mezőgazdaságot sújtják a fejlődő országokban. A világ termőföldjeinek 33%-a leromlott állapotú. A termésátlagokat 79%-kal lehetne növelni hatékonyabb vízhasználattal, kevesebb rovarirtóval és a talajminőség javításával.

Különféle akciók, kampányok segítenek felhívni a figyelmet a helyes táplálkozásra, a környezet megóvására.
Ezekből csak néhány példát ragadunk ki a teljesség igénye nélkül:

A fogyasztói társadalom túlkínálata miatt jóval több fehérjét eszünk, mint amennyi egészséges volna. Hazánkban háromszor több az állati fehérje, a húsfogyasztás, mint ami egészséges lenne, holott az állattartásnak nagyobb a környezeti terhe, mint a növénytermesztésnek. A zöldségből, gyümölcsből, gabonafélékből viszont15-25%-kal kevesebbet eszünk. A hús rostban szegény, telített zsírban, koleszterinben viszont gazdag, ami túlsúlyhoz, elhízáshoz, az erek korai meszesedéséhez, magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz, cukorbetegséghez vezethet, sőt növeli a köszvény, a csontritkulás, a máj- és vesebetegség, a rák kialakulásának kockázatát.

Magyarországon egy ember átlag évente 620 kg ételt fogyaszt, és ennek közel 50%-a állati eredetű fehérje és zsiradék. Zöldséget, gyümölcsöt viszont lényegesen kevesebbet: az ideális 50-80 dkg helyett átlagosan csak 30-40 dkg-ot fogyasztunk naponta hazánkban.


Az egészséges életmód egyik meghatározó eleme a táplálkozás, de a befolyásoló tényezők között van az elegendő testmozgás is.


Tegyünk meg mindent a saját egészségünkért és a bolygónk fennmaradásáért!


(folytatjuk)


Újbuda 60+ Program