Ez arra is utal, hogy a böjt második hava, de márciust szokták még Tavaszelőnek, vagy Kikelet havának is emlegetni. A népi szokások szerint a falusi emberek igen szigorú étrenddel készültek fel az évre, ezek közül néhányak még ma is szokásban vannak. Például a Húshagyó kedd után nem ettek húst Húsvétig. Mivel pazarolni sem volt szabad, ezért a Farsang utolsó csütörtökjén elfogyasztottak minden zsírosat, minden maradékot. Ezt a napot Zabáló csütörtök, napjainkban Torkos csütörtök néven jegyzik. A nagyböjt idején növényi táplálékot fogyasztottak, tejet sem ittak. Az ételeket külön erre a célra fenntartott edényekben készítették. Egyes vallási közösségekben nem borotválkoztak, nem dohányoztak, a házasélettől tartózkodtak.
"Böjtmás havában eret ne vágass, semmi purgácziót ne végy hozzád, édes italt igyál, és édes étkeket egyél. Egyél mustárt és tormát ecettel, a fürdő hasznos, ruhát vess a borba, amelyet iszol. Ha e hónapban mennydörgést hallasz, szeles és bő időt jelent. Amennyi köd van márciusban, annyi zápor lesz az esztendőben. A böjtmás hóban született gyermek serény és minden dologban gyors lesz, istenfélő, nagy igazságszerető, jámbor életű, mindenrendbeli dolgaiban fölötte okos és kedves az emberek között.”- a régi kalendáriumokban és a csíziók könyvében találhatók ezek a hasznos tanácsok.
Népi mondások, hiedelmek:
Gergely-napi szél
Szent György-napig él
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó
Neki fáj a márciusi hó.
Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.
Fú és havaz, úgy lesz tavasz.
Ha villámlik és dörög márciusban, akkor havazik majd májusban.
Március 4. Kázmér napja
A mind hosszabbra nyújtózkodó nappalok, és a csendesebb nagyböjti időszak a kikeleti készülődésre összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Itt-ott Még ma is él a hagyomány, hogy március 4-én, Kázmér napján - ha engedi az időjárás - a méhészek kiengedik kaptáraikból a szorgalmas méheiket, hogy erőt gyűjtsenek. A régi babona szerint ez a nap volt faluhelyen a patkányűzés ideje. Kázmér hajnalán a gazdaasszony háromszor körülszaladta a házat, és mogyoróvesszővel ütögetve a falat elriasztotta a környékén élősködő undok férgeket.
A tavasz első hónapja a kikelet, amikor fakadnak a rügyek, ébred a természet. Ez a "böjti szelek" időszaka, amikor még vissza-visszakacsinthat a tél. A földművelők számára ez a hónap már a kinti munkák kezdete. Vége a téli szobafogságnak az asszonyok számára is, ők is hozzáláthatnak a ház körüli tennivalókhoz.
Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani.
Március 7-e Tamás napja
"Tamás, aki jobb ember, mint három más". Mivel kifelé megyünk a télből, ez a nap jobb, mint a szeptemberé, a novemberé, vagy a decemberé, amikor még a tél közelgett.
A babona szerint március 9-én Franciska derűje, vagy borúja hosszabb távra megmutatta a remélhető időjárást. A hiedelem szerint március 10-én a 40 vértanú napján az örményországi mártírhalált szenvedett ősökre emlékezünk, akik a hitükért szenvedtek fagyhalált egy tó jegén. Ebben az időszakban nem ritkák a fagyok, a tél és a tavasz küzdelme zajlik. A pásztorok és a földművesek képzeletvilágában a vértanuk ünnepéhez fűződő 40 napos időegység jellegzetes motívuma összekapcsolódik a gyertyaszentelői medvejóslattal, a 40 napos nagyböjttel, vagy a Medárdi 40 napos népi prognózissal.
Március 10-e Ildikó napja
A hiedelem szerint március 10-én a 40 vértanú napján az örményországi mártírhalált szenvedett ősökre emlékezünk, akik a hitükért szenvedtek fagyhalált egy tó jegén. Ebben az időszakban nem ritkák a fagyok, a tél és a tavasz küzdelme zajlik. A pásztorok és a földművesek képzeletvilágában a vértanuk ünnepéhez fűződő 40 napos időegység jellegzetes motívuma összekapcsolódik a gyertyaszentelői medvejóslattal, a 40 napos nagyböjttel, vagy a Medárdi 40 napos népi prognózissal.
Ha Ildikó napján fagy, 40 napig lehet fagy.
Amilyen az idő ezen a napon olyan lesz a következő negyvenen is.
Március 12. Gergely napja
Divatos szokás volt a Gergely-járás, amikor az iskolás gyermekek énekelve házról-házra jártak és adományt gyűjtöttek. Ebből támogatták az iskolát, a tanítót. A népi játék eredete IV. Gergely pápa nevéhez fűződik. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: Megrázza még szakállát Gergely.
Ha Gergely napján esik, még áprilisban is havazik.
Gergely napi szél Szent György napig él.
Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz.
Ha Gergely napján zord az idő, a rókalyukból róka jön elő, de ha azon a napon ragyog a nap, a róka még két hétig kuckójában marad.
Ha Gergely havaz, hamar kipereg a kalászból a mag.
Újbuda 60+Program