Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 22. szerda, Júlia, Rita

Madarak éneke

Közeleg a tavasz, s ezt onnan is sejtjük, hogy egyre hangosabban énekelnek a madarak, ezzel indítva a reggeleket.

Magyarországon hozzávetőleg 400 madárfaj fordul elő, ebből 100 tartozik az énekesmadár kategóriába. A világon a legszebben a fülemüle, más nevén csalogány énekel. Az egyik legismertebb énekesmadarunk, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti, áprilisban tér vissza és körülbelül szeptember közepéig marad. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta. Nem véletlenül nevezték Blaha Lujzát is a nemzet csalogányának.

A 2018-as év madara a vándorsólyom, ő több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A választás az elmúlt évben azért esett rá, mert ő a világ leggyorsabb madara.

Általában a rigófélékhez tartozók a legszebb hangú énekesek. Miért énekelnek a madarak? Korábban azt gondolták, hogy a hűséges hím szórakoztatja a tojáson ülő, egyébként unatkozó párját. Azonban a téli vándorlásról elsőnek megérkező hímek igyekeznek magukhoz csalogatni a tojót, s az egymásra találásuk után éneke megváltozik. Fenyegető üzenetet tartalmaz a szomszédok fele, a madárdal a territórium (költőhely) védelmét, sérthetetlenségét is jelzi. De mi ugyanolyan szépnek halljuk őt.

A széncinege tavasz előtt ritkán hallatja hangját, bár nem vándormadár, kizárólag a nagyon hideg, kemény telek elől vándorol délre. Könnyen felismerhető fekete fejéről, nyaki részéről, feltűnő fehér orcájáról, testének felső része olívazöld, alsó része sárga. Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 ezer forint. Gyakran találkozhatunk velük parkokban, kertjeinkben, mert kitűnően alkalmazkodnak a környezethez.

A vörösbegy 1996-ban volt az év madara. Erdők, parkok közkedvelt kedves lakója. Hihetetlenül gyorsan fejlődnek és kezdetben kopaszok, majd barna színűek sárga pettyezéssel, csak az első vedlés után viselik végleges színruhájukat, a narancspiros mellényt. Két hetes korukban elhagyják a fészket, de repülni még nem tudnak. A bokrok alatt szüleik tovább etetik őket, a kicsik sajátos jelzőhanggal tudatják hollétüket. Kemény teleken a házak mellé húzódik, ahol főtt sárgarépával is lehet őket etetni. Sajnos életének első évében magas a halálozási arány, amely miatt e madárfaj átlagosan 1.1 évet él. Ugyanakkor, ha szerencsésen átvészeli életének első évét, akkor hosszú életet is élhet. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Márciusban tűnik fel a fémesen csillogó tollazatú, rövid farkú madár, a seregély. Kiváló hangutánzó. Tőle származik a „Huncut a bíró” kiáltás, de saját énekébe olvasztva kitűnően énekli meg a sárgarigó flótáját, a kertajtó nyikorgását, vagy a kutya ugatását is. Faodúban költ, vagy a kertek öreg gyümölcsfáiban. A párzási időszakban extatikusan dalol szárnyait csapkodva a fészekodú bejáratánál.

A gazdag aljnövényzetben, kertekben, parkokban áprilistól hallhatjuk a barátposzáta csengő énekét. A hímek feje teteje, sapkája fekete, a tojóké vörhenyesbarna. Az erdőben egészen alacsonyan építenek silány fészket, a lakóhelyen a macskák miatt magasabban.


A sárgarigó, vagy aranymálinkó erdők, parkok, ligetek lakója, május első napjaiban érkezik. Főleg hernyókkal táplálkozik, s azok a teljes lombosodáskor jelennek meg.

Méretüket illetően is igen különbözőek a hazai madarak. A legtöbbjük messze délre repül a téli hidegben, de vannak állandóan itt tartózkodóak. Ilyen például a sárga mellényes széncinege, vagy a kisebb kékes fejtetővel, vállakkal feltűnő kék cinege. A legkisebb madaraink a sárgafejű királykák, súlyuk alig 5 gramm.

Az ökörszem alig 9 gramm, s a legnagyobb énekesmadarunk a holló. Fekete ék alakú szárnya és „korr” hangja az ismertetőjegye. A vetési varjak nagy telepeken fészkelnek, számuk télen nagyon megemelkedik. Sem a varjak, sem a szarka hangja nem nevezhető művészinek, de a szajkó, s a kék szárnyú mátyásmadár néha meglepő hangokat, utánzásokat hallat a tavaszi időszakban.

Kicsik és nagyok, különféle színesek, mind felüdítő látványt, énekük pedig az ember számára a természet gyönyörűségét jelentik.


Védjük, csodáljuk, szeressük őket!


Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×

A bodza

A bodza hazánkban is igen elterjedt növény, a fekete bodza Európában és Ázsiában őshonos gyógyító hatású, amely akár 6 m magas fává, vagy cserjévé is megnő. A fa könnyen megmunkálható, ám mivel a bodzabokor ágainak belsejében puha, szivacsos bodzabél található, ezért bodzasíp, furulya, bodzapuska készítésére használták.