Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 21. szombat, Máté, Mirella

KODÁLY ZOLTÁN

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született 1882. december 16-án éppen136 évvel ezelőtt. Gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, 1900-tól Budapesten tanult. A Zeneakadémián 1904-ben zeneszerzői diplomát kapott, 1905-ben a tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1907-től a Zeneakadémián a zeneelmélet, 1908-tól a zeneszerzés tanára.

1905-ben népdalgyűjtő körútra indult, majd 1906-tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat.

Egyéni zeneszerzői stílusát a magyar népzene meghatározza. Figyelme az iskolai ének- és zenetanításra irányult, majd kialakította sajátos pedagógiai módszerét, amely a nevét viselve tért hódít az egész világon. Új kóruskultúrát teremtett. Megindult a rendszeres népzeneoktatás a felsőfokú tanintézményekben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű műveket. Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. Nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt. Pedagógiai módszerét az egész világon alkalmazzák.

A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó). A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta. 85 éves korában, 1967-ben hunyt el.

Az elmúl év ünnepi megemlékezésekben, koncertekben gazdag volt, mert születésének 135. halálának 50. évfordulója előtt tisztelegtünk. Az egyik legnagyobb zenei géniuszra minden születésnapon tisztelettel emlékezünk. Gondolatait idézzük írásaiból, előadásaiból:

"Az iskolákban majd akkor lesz jó zenetanítás, ha előbb jó tanárokat nevelünk... kevés az olyan tanár, aki a hallást és az általános zenei műveltséget fejlesztené..."
(A komoly zene népszerűsítése. Előadás New Yorkban, 1946)

"Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját..."
(Gyermekkarok, 1929)

"Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége."
(Mi a magyar a zenében? 1939)

"A mai iskolának egyik főbaja, hogy nem engedi eleget énekelni és mozogni a gyermeket. A zene és testmozgás szerves kapcsolata: énekes játék a szabad ég alatt, ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme.
Ez ősi játékok fenntartása elsőrendű kulturális és nemzeti érdek."
(Énekes játékok, 1937)

"Mindenkinek az a zene tetszik legjobban, amelyhez gyermekkorában szokott." (Az iskolai énekgyűjtemény, 1943)

"Minden népnek van egy sereg népdala, amely oktatásra kiváltképpen alkalmas. Ezeket jól kiválogatva, a népdal lesz a legmegfelelőbb tananyag, hogy rajta a gyermekeknek az egyes zenei elemeket bemutassuk és tudatosítsuk ezeket...
Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal."
(A népdal szerepe a zenei nevelésben, 1966)

"...erre az alapra épülhet olyan zenei műveltség, mely nemzeti, de lelket tár minden nép nagy alkotásainak. Értékmérőt is kap a népdallal, aki e századok csiszolta tökéletességhez méri, amit hall: nem tévesztik meg többé hamis bálványok..."
(Előszó a "Százszorszép - 100 magyar népdal"-hoz, 1957)

"Sokkal fontosabb ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója! Mert a rossz igazgató megbukik (néha még a jó is). De a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét!" (Gyermekkarok, 1929)

"… a zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban." (Közönségnevelés, 1958)

"Azokban az országokban, ahol a karének virágzik, több a tevékeny szeretet." (Énekesrend, 1930-as évek)

"Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint: ének...
Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg."
(Zenei nevelés Magyarországon, 1966)

~ ♫ ~ ·.· ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ·.· ~ ♫ ~

Adventi ének - Veni, veni Emmanuel

https://www.youtube.com/watch?v=qQLcljlmKnY


Kodály: Galántai táncok

https://www.youtube.com/watch?v=ZQdJed-ECRA


Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (1)

https://www.youtube.com/watch?v=yhaW7aTWM1Q


Újbuda 60+Program

LEGFRISSEBB
×

A zene lélekemelő, gyógyító hatása

A legtöbb ember testi-lelki-szellemi harmóniára vágyik. Az egész életen át keressük ezt az egyensúlyt, s az emberi szükségletek hierarchiájában szinte csak pillanatokban mérhető a tökéletes megvalósulása. A történelmi-társadalmi adottságokon túl az emberi boldogság elérésének az egyik legfontosabb kérdése a személyes cselekedet.