A nyolcadik kerületi zöld oázis megjelenik Molnár Ferenc regényében, a Pál utcai fiúkban. A trópusi édenkert sok kaland helyszíne volt, a történet szempontjából is az egyik meghatározó terület.
1771-ben Winterl Jakab hozta létre itt hazánk első botanikus kertjét, amely akkor a Nagyszombati Egyetem orvosi karának kutatásait és a hazai képzést és gyógyszerészetet segítette. A gyűjtemény a történelmi változások során több helyre vándorolt, volt a Budai Királyi Várban, a Déli pályaudvar közelében létesített egyetemi területen, vagy a Reáltanoda utca Kossuth Lajos utca közti részen. Az alapító szívén viselte a botanikus kert sorsát, de halála után 1807-ben Kitaibel Pál, hazánk egyik legnagyobb természettudósa, polihisztora gondozta. Növénygyűjtő körútjai nyomán a nemcsak a hazai ismeretekkel lett gazdagabb a tudomány. 1810-ben a gyűjtemény rövid időre a Múzeum körútra került, aranykorát Haberle Károly irányítása alatt érte el, s nemzetközi hírnévnek örvendett. 1847-ben az egyetem József Nádor segítségével megvásárolta a Festetics család józsefvárosi, tízhektáros birtokát a mai Füvészkert területét, amely az ELTE botanikus kertje ma is, a gazdag gyűjtemény mellett kellemes, látványos kirándulóhely, pihenőpark a város szívében az idelátogató számára. Bár a Füvészkert az évszázadok viharos eseményei, a költözések során rengeteg változáson ment keresztül, ma is egy csodálatos hely, s 2006-ban a kulturális örökség részévé vált. Érdemes időről-időre gyönyörködni a látványban!
Kiránduljanak el ebbe a különleges kertbe és gyönyörködjenek az egzotikus szépségű növényekben!
Készült: internetes források felhasználásával
