210 éve született

Liszt Ferenc (Doborján, 1811.október 22.–Bayreuth, 1886. július 31.) Minden idők legnagyobb zongoraművésze, neves zeneszerző, karmester és tanár. A magyar Zeneakadémia alapító elnöke és professzora. Rendkívüli hírnévre és elismertségre tett szert a 19. században, virtuóz zongora játéka ámulatba ejtette közönségét. Kortársai azt mondták róla, hogy technikailag korának a legfejlettebb zongoraművésze, sőt talán minden idők legnagyobbja. Liszt Ferenc volt az egyetlen kortárs művész, akinek a zenéjét Richard Wagner elismerte és hatással is volt rá. Tartós hírnevet szerzett rendkívüli digitális képességével – billentyű játéka a történelem legjobbja páratlan ösztönű előadóművész, zenei fantáziája korát meghaladta. Zeneszerzőként is a XX. századi zene előfutára volt, aki ezen a téren is utánozhatatlan módon írta be nevét a zene történelmébe;

190 éve született

Joachim József /Joseph Joachim/ (Köpcsény, 1831. június 28.–Berlin, 1907. augusztus 15.) hegedűművész, karmester, tanár és zeneszerző. Sokszor őt emlegetik minden idők legjobb hegedűsének. Ötéves korától kezdve rendszeres hegedűoktatásban részesült. Ezután Bécs és Lipcse következett, ahol Mendelssohn támogatását élvezte. Mendelssohnnal együtt jutott el először Londonba, amely várost pályafutása során sokszor meglátogatott. Itt játszotta el 1844-ben, tizenkét évesen Mendelssohn vezényletével Beethoven akkor még újra felfedezésre váró D-dúr hegedűversenyét. Mendelssohn halála után Weimarba költözött, ahol koncertmesteri státuszba került, és itt ismerkedett meg Liszt Ferenccel és Richard Wagnerrel. Baráti viszonyba került Robert és Clara Schumann-nal, illetve Johannes Brahmsszal, akivel rendszeresen kamarazenélt. 1866-ban került Berlinbe, ahol 1869-ben elvállalta az akkor alakuló Berlini Zeneakadémia igazgatója állását, amely tisztséget egészen haláláig töltött be. Itt alapította első együttesét, a Joachim vonósnégyest, 1869-ben. A korban szinte páratlanul széles repertoárja Johann Sebastian Bach műveitől az akkori kortárs zenéig terjedt. Felix Mendelssohn is vele konzultált e-moll hegedűversenyének komponálásakor, s Antonín Dvořák neki írta a hegedűversenyét, ennek ellenére Joachim sosem adta elő. Charles Jean Baptiste Collin-Mezin francia hangszerkészítő által készített hegedűn játszott;

120 éve született

Bilicsi Tivadar /született Grawátsch Tivadar Károly (Budapest,1901.szeptember 6.–Siófok,1981.július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló Művész. Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt, drámai szerepekben egyaránt. 1919-től kardalos a Feld - féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920 – 1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925 – ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925 – ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze. 1928 – 29 - ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929 – 1931 között a miskolci színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Teréz- körúti Színpad színésze lett. 1933-tól1944-ig az Andrássy - úti és a Magyar Színházban játszott. 1945 - ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel.1947-48-ban a Művész Színházban színész. 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze. 1952 – től a helyreállított, egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszinház nevet, ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott;

105 éve született

Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. –Budapest, 1997. március 4.) operaénekes, tanár. Tanulmányait Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szakán Székelyhídi Ferenc növendékeként végezte. 1940 - től 1945 - ig az Operaház Énekkarának tagja, 1945 és 1947 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1947-től 1973-ig a Magyar Állami Operaház magánénekese, 1990-től örökös tagja. 1978-tól 1986-ig a Zeneakadémia tanára, 1956 és 1960 között a Müncheni Staatsoper magánénekese;

100 éve született

Cziffra György (Budapest, 1921. november 5.–Longpont-sur-Orge, Franciaország, 1994. január 15.) zongoraművész, tanár. Dohnányi Ernő segítségével, nyolc évesen került be a Zeneakadémiára, Dohnányi, Weiner Leó és Ferenczi György, Kéry Szabó Imre voltak a tanárai. Tizenhárom évesen, csodagyerekként már számtalan sikeres koncertet adott Magyarországon, de külföldi koncertkörútjai (például Skandinávia, Benelux - államok) is sikeresek voltak. Hogy családját eltartsa, 1933 -tól lokálokban lépett föl, de 1934 -ből fenn maradt egy filmfelvétele egy hangversenyéről, ahol Schubertet játszott –matrózruhában. 1942-ben –még meg sem született a fia, György – behívták katonának. Szovjet fogságba került, többször megszökött. 1946 szeptemberében tért haza, és 1947 -től folytatta tanulmányait Ferenczinél, egyidejűleg ismét a pesti éjszakák virtuóza lett. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták. Kőfaragó üzemben és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésén dolgozott, rabtársainak koncertet is adott. 1953 -ban szabadult. 1956 őszén családjával elhagyta Magyarországot. Először egy ausztriai táborba kerültek, de három nap múlva kikerültek onnan, és Cziffra a bécsi Brahms Saalban adott fergeteges sikerű zongorahangversenyt, amelyről még a The New Yorkerben is kritika jelent meg. Az év végén Franciaországba hívták. 1956 decemberében érkeztek Párizsba, és már első hangversenyével szinte üstökösként robbant be a világ zenei életében. André Malraux író, akkor kulturális miniszter javaslatára Senlisben telepedtek le, ahol 1966-ban elindította a Festival de la Chaise Dieu-t, megvásárolta és felújította a rendkívül rossz állapotban lévő, addig autójavító műhelyként használt senlisi Saint Frambourg - kápolnát, ahol koncertek sorát adta, de képzőművészeti kiállításoknak is helyet adott benne. A kápolna új üvegablakait Joan Miró készítette, a felújított kápolnát Raymond Barre miniszterelnök avatta fel. Létrehozta a Cziffra-alapítványt (Foundation Cziffra), ami fiatal zenészek és képzőművészek támogatását tűzte ki céljául. 2013 -ban emléktáblát avattak tiszteletére a budapesti Muzsikus cigányok parkjában.2013-bangyermekkori lakóhelyének, az egykori Tripolisznak a közvetlen közelében parkot neveztek el róla. Ugyanebben az évben a Budapest XVIII. kerületi Sallai Imre utca nevét Cziffra György utcára változtatták;

Forrás: http://www.parlando.hu/2021/2021-4/2021-szuletesnaposok-4.pdf