Júliusi néphagyományok

Július hava a nevét a naptárreformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. A nyár legmelegebb hónapja, sokszor a szélsőséges időjárás jellemzi. A székely naptár szerint Áldás havának is hívják, mert ekkor zajlanak a legnagyobb betakarítási munkák, az aratás, cséplés, gyümölcs- és zöldség betakarítás. Azt remélték, hogy a fáradtságos tavaszi munkák után bőséges lesz a termés, a veríték meghozza gyümölcsét. Péter-Pálra szőkül (érik be) a búza, akkor kezdődhetett az aratás.

A Csallóközben az aratás első napján „Jézus segíts!” fohásszal indultak, s megemelték a kalapjukat. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte. Aratásról hazafelé menet énekelték:

Megérett a búzakalász, le kell azt már vágni,

Nem szabad a legénynek más faluba járni.

Nem is jártam, nem is fogok életembe soha,

Van énnekem a faluba kökényszemű barna.

Július 2.: Sarlós Boldogasszony napja

Péter-Pál napjához hasonlóan ezt a napot is az aratás kezdőnapjaként tartották számon, s arra utal, hogy sarlóval csak a nők arattak. Boldogasszonyban a várandós anyák, szegények, betegek és elesettek oltalmazóját tisztelték. A római katolikusok az áldott állapotban lévő Mária Erzsébetre is emlékeztek ezen a napon. Ha ezen a napon esik, negyven napig fog esni Medárdhoz hasonlóan. Szokás volt ezen a napon búcsút tartani.

Július 13.: Margit napja

Mivel többnyire esőt, zivatart hozott ez a nap, s megzavarhatta az aratást, Mérges Margitnak vagy Pisis Margitnak is csúfolták.

Július 15.: Henrik napja

A vallásos hívek a tizenkét apostolra emlékeztek ezen a napon. „Apostolok oszlása” – mondogatták, ha mennydörgés támadt, remélve, hogy az égiháború szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Szlavónia református községeiben (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) a háziasszonyok próbaképpen ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.

Július 20.: Illés napja

Az ószövetségi próféta napján a megfigyelések szerint gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor úgy tartották, Illés szekere zörög (a Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe). A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri, vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat.

Július 22.: Mária Magdolna napja

Ha esős nap volt, úgy vélték, Mária Magdolna siratja a bűneit. A vallási hagyomány szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna a hajával Krisztus lábát törölgette. Innen ered a régi szokás, hogy a kislányok hajából egy keveset levágtak, hogy az még hosszabbra nőjön. Időjárásjóslás is kötődött a naphoz, úgy vélték, ezen a napon esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit. Szépségvarázsló nap is volt, az ekkor levágott leányhaj varázserővel bírt.

Július 25.: Jakab napja

A régi katolikus naptár szerint a hónap róla kapta a nevét (Szent Jakab hava). Jakab volt az első vértanúhalált szenvedő apostol, aki a zarándokok, búcsújárók, utasemberek, hajósok vándorbottal, tarisznyával ábrázolt védőszentje. Jakab nevét a növények között is megtaláljuk: július végén érik a jakabalma, s a Székesfehérvár környékén termő jakabszőlő. E napon szedik fel a fokhagymát. A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Néhány helyen úgy vélték, Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor télen sok hó lesz.

Július 26.: Anna napja

Szűz Mária édesanyjának névnapja, ünnepe volt. A bibliai név, jelentése: Isten kegyelme, könyörülete, kedvessége. Szent Anna tiszteletére több településen építettek kápolnát, templomot, a népszerű női nevek közé tartozik Magyarországon egészen az Árpád-kortól kezdődően. Az anyák önfeláldozó szeretetének, az asszonyi gondoskodással járó foglalkozást végzőknek ő volt a példaképe. A katolikus asszonyok hozzá könyörögtek gyermekáldásért. Ezen a napon sokhelyütt búcsút tartottak. A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését (kézzel kitépését). Ha szép idő volt ezen a napon, szedték az Anna babot. A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltón nap. Anna napján mulatsággal, bállal ünnepeltek, mely hagyományból napjainkra a Balatonfüredi Anna-bál maradt fenn.

Júliusi néphagyományok még: