SZENT ANDRÁS HAVA-ŐSZUTÓ-ENYÉSZET HAVA
A hónap a régi római naptárban a kilencedik volt, latin neve a November, ami azt jelenti, „kilencedik”.A „novem” görög eredetű szó jelentése: „új, félig felnőtt, tapasztalatlan. A hónapot illő módon őszi lombszín ruhájú, repülő ifjú jelképezte, fején bogyós olajág-koszorúval (a mediterráneumban november az olajbogyószüret kezdete).Az alak baljában a hónap terményeivel, répa- és káposztafélékkel teli tálat tart; jobbjában pedig a Nyilas jelét, hiszen november 23-a a Nyilas „védjegyű” csillagászati hónap kezdete. November egy másik antik eredetű jelképe, a nyilazó vagy nőrabló kentaur a Nyilast személyesíti meg. Mezőgazdasági munkák szerint ökrökkel szántó, vető, olajbogyót szüretelő, lóhajtotta olajpréssel dolgozó paraszt, disznókat makkoltató pásztor volt a helyi éghajlattól függően november jelképe.A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt.
NOVEMBER 1. – MINDENSZENTEK
Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezik meg.A hónap első napjai kelta befolyásra a halottak kultuszát szolgálják. Az elsején megtartott Mindenszentek napját és a másodikán tartott Halottak napját Angliában már a 8. századtól ünnepelték. November 1. volt ugyanis a kelta év kezdete, amikor halotti áldozatokat hoztak az elhunytak tiszteletére. A katolikus egyház is átvette a szokást.
Pilinszky János: A tél küszöbén (részlet)
„És nem véletlen az se, hogy az egyház épp ide, a tél küszöbére, az elmúlás kezdetére helyezte – s egymás mellé – mindenszentek és halottak napját, ünnepét. Tette ezt nyilván ama nagyszerű ellentmondás jegyében, melynek a halál csak látszata, tartalma azonban az élet, s tegyük hozzá, a szó legigazibb, legemberibb, tehát leginkább szellemi értelmében – élet. Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája. Igaz, nem az élet mechanikus folyamatainak, amelyeknek a nagy természet engedelmeskedik, hanem annak a másiknak, mely teremtő ellentmondásként épp a tél küszöbén kezd új munkába, fokozott kedvvel és lelkesedéssel.A külső kép: a hervadásé, a halálé és a menekülésé. Egyedül az ember függeszti szemét a mindenség lankadatlanul működő csillagaira, a távoli és nagy egészre, s azon is túlra…”
NOVEMBER 2. – HALOTTAK NAPJA
Halottak napján a halandók iparkodtak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni, a sírokon gyertyát gyújtottak,hogy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkecskék újra visszataláljanak a sötétben a maguk sírjába, s ne nyugtalanítsák aztán tovább az élőket. Ilyenkor persze illett a sírokat is rendbe hozni, hogy az elhunytak szívesen maradjanak otthonukban. Szláv vidékeken élelmet is helyeztek a sírokra, nehogy a lelkek bármiben is hiányt szenvedjenek és „hazajárjanak”. Ezen a napon hosszan szólnak a harangok, hogy általa elfeledjék a szellemek siránkozását.
A hazai halottkultusz múltja szerint a temető valamikor körülvette a templomot. A halottat a gyászházból vagy a templomba, vagy csak a templom előcsarnokába hozták. Itt folyt le a temetési szertartás, búcsúztatás, innen vitték és hantolták közeli sírjába. A szertartás alatt, máshol közvetlenül a temetés után vagy a templomajtóban, vagy a halott sírjánál osztották ki a megholt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, ispotálybeliek: betegek, elhagyott öregek között a gyászoló család ajándékát, főleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát. Egyes helyeken a halottas házban ültek tort a meghívott szegények, koldusok, félkegyelműek. Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az alamizsnaosztás idejét és mértékét. Ezt a hátramaradt élők lelkiismeretesen teljesítették is, mert féltek, hogy halottjuk lelke hazajár.
NOVEMBER 3. – A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.
NOVEMBER 4. – AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK GYÁSZNAPJA
Ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre vonultak: segítségükkel megkezdődött a „rendteremtés”. Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1989/90 után valósult meg. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja. A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. Magyarország több mint harminc évig a szovjet befolyási övezet „legvidámabb barakkja” volt.
NOVEMBER 5. – ÁRPÁD-HÁZI SZENT IMRE
Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia, akit német nagybátyja, a később szintén szentté avatott Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.
NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810
ERKEL FERENC (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője, amely két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Aktív kapcsolatba került a színházzal, 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát, 1844-ben a Hunyadi László című történelmi operát.ABánk bán az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. Ez a műve a pályájának csúcsa, amely nagy sikert hozott számára. Később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. Erkel irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság és ő volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet, 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.
NOVEMBER 7. – AZ ÁRPÁD HÍD FELAVATÁSA – 1950
Helyén már a rómaiak is létesítettek az Aquinkumot és a túloldali erődöt összekötő hidat. A mai híd építését 1939-ben kezdték meg, ám a háború miatt félbeszakadt az építkezés. Ez volt az egyetlen budapesti híd, melyet a németek nem robbantottak fel. A Megyeri hídátadásáig a főváros leghosszabb és legészakibb közúti hídja volt. Azeredetileg átadotthíd bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll.
NOVEMBER 11. – SZENT MÁRTON
Szent Márton püspök 316-ban (vagy 317-ben) született a Római Birodalom Pannónia tartományában, római katonatiszt fiaként. Szülei tiltakozása ellenére besorozták a római hadseregbe, és mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték.
A legenda szerint a galliai Ambianumvároskapuja előtt találkozott egyhóalatt fekvő, meztelen, fázóés sánta koldussal. Köpenyét kettéhasította és egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva, mert ő volt, akit koldusnak vélt.E jelenetben a későbbi dokumentumok Szent Mártont fehérlovon, katonatiszt öltözetben ábrázolják. Majd kilépett a hadseregből, és megkeresztelkedett,püspökké választották. A jelenet majdnem pontosan megismétlődött nem kevésbé csodás következményekkel. Egy ízben szedett-vedett gúnyában misézett, mivel a templom kapujában egy didergő kolduskedvéértmegváltamiseruhájától. A hüledező hívek szeme láttára egy tűzgömb szállt a feje fölé, és angyalok fedték be drágakövekkel kivert aranyujjassal csupasz karjait.
A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává.
A Szent Márton lúdja egy régi római étkezési szokásnak, illetőleg hagyománynak a továbbélése.A szombathelyi egyházmegye kispapjai a szent patrónus napján hagyományosan Márton lúdját ettek és bort ittak rá. A búcsút a reformátusok is Márton lúdjával ünneplik meg, ami ősi hagyomány mellett szól.Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjai ébresztették föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost éjszakának idején el akarták foglalni.
Az alábbi oldalak felhasználásával került összeállításra:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_magyar_tudomany_napja
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
60+ Program
