Jeles napok - Március
BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA
A hónap neve a latin Martius, Mars (isten) szóból ered. Március régi kalendárium szerinti magyar neve Böjtmás, mivel a nagyböjt második hónapjára esik, ősi magyar nevén a Kikelet hava. Nevezték Kos havának is a március 21-én kezdődő új csillagászati év első hónapja alapján. Március a meteorológiai évszakváltások első tavaszi hónapja.
„Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.
- március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
- március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz 40 napig. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
- március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ünneplését IV: Gergely pápa rendelte el, aki elődjét Nagy Szent Gergely pápát az iskolák védőszentjét szerette volna ezzel megtisztelni. Gergely napkor az iskolás gyermekek házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományt gyűjtöttek. Kezdetben az iskolába való verbuválás volt a cél.
- március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
- március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, amikor egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A földben megszületni készül minden csíra, a rügyek kipattannak. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. A bukovinai székelyek úgy tartották, hogy ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyeiek megfigyelése szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre számíthatunk.
- március 24.: Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Több vallásban is Ő jelentette meg Keresztelő János és Szűz Mária születését. A keresztények vele azonosítják azt az égi hírnököt, aki Jézus születését meghirdeti a pásztoroknak, és Jézus üres sírjánál az odaérkező asszonyoknak bejelenti Isten fiának föltámadását. Gábriel azonban leginkább arról nevezetes, hogy ő közölte Máriával a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz.
- március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek, Jézus fogantatásának napja. Az örömhírvivés ünnepe ez. Gábriel arkangyal megjelent Máriának és megkérdezte tőle: akar-e az Isten Fiának édesanyja lenni. Azzal a pillanattal, amikor Mária kimondta:”Legyen nekem a te igéd szerint!”, megkezdődik a Megváltás, a Fiúisten emberré lesz. A néphit szerint ezért ez a nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
- A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A hamvazáshoz használt hamu az előző év virágvasárnapi barkájából származik. A népi hagyományokban is jelentős szerepe van a hamvazkodásnak, aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Egyes vidékeken kifejezetten szégyennek számít, ha valaki nem vesz részt benne, és egész nap nem törlik le a homlokukról a hamut. Máshol e napon nem gyújtottak tüzet, hanem a gazdasszony hamuval szórta körbe a házat, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot. A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt Húsvétig tart, melynek kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap..
Népi nevén böjtfogadószerda, máshol tréfásan fogöblítőszerda, szárazszerda a Nagyböjt első napja.
- A legtöbb vallás ismeri a böjtöt és rituáléként használták az emberi fejlődés céljára, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt.
A Nagyböjt kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis az ősegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek, húsvétkor és pünkösdkor. A gyermekkeresztelések általánossá válása után a Nagyböjt átalakult a bűnbánattartás és a böjtölés idejévé.
A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt: tartózkodtak a zsíros és a húsos ételektől, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. - Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
A nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek
- A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse. A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával. Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek. A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik. Míg Görögországban a Húsvét ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek. A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik. Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra. A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.
- A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel, a húsvéti előkészületekkel telik.
- Sokáig tejet és tojásos ételeket sem fogyasztottak, napjában csak egyszer étkeztek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek.
- A füstölt húst, szalonnát régebben a kemencébe rakták, s csak, húsvétra bontották ki. Voltak, akik kanalukat a tisztaszobában egy szentkép mögé dugták. Még érdekesebb a németbólyi hagyomány, ahol, a mondás szerint a gazdasszony a kútba dobta az éléskamra kulcsát és csak nagyszombaton halászta ki.
Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket.
A böjti fegyelem - elsősorban a nyugati egyházakban - idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra és nagyszombatra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett.
Nagyböjtben nem illendő esküvőt, hangos mulatságot rendezni, általában csöndesebb az élet a templomon kívül is. Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. Fontos, hogy ezt az időszakot mindenki a lelke munkálására használja. Erre jó alkalom a keresztúti ájtatosság, amit Nagyböjt minden péntekén tartanak a templomokban, kálváriákon.
- A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart, s ez a nagyhét
Dömötör Tekla: Magyar népszokások és Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium könyve hirek.csillagaszat.hu oldal felhasználásával
