JANUÁR: BOLDOGASSZONY HAVA – TÉLHÓ – FERGETEG HAVA
Az újév, más néven Kiskarácsony napja a jókívánságok ideje. A néphagyomány szerint ilyenkor az emberek egészséget, erőt kívántak egymásnak, az állatoknak termékenységet, jó szaporulatot, jó termést a földeknek.
A falusi emberek regős énekekkel, mondókákkal szerették volna távol tartani a háztól a betegséget, a rontást. A legények házról-házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.
Szálljon erre a házra
Az Isten áldása
Hat ökörrel, hat lóval,
Kilenc hízott disznóval
Dicsértessék!
A moldvai magyarok újév reggelén búzát és más magvakat vetettek el, s közben jókívánságokat, köszöntőket mondtak. A bukovinai és moldvai magyarok kiseperték a házat és eltették a szemetet, nem dobták ki, mert azzal a szerencsét vetnék ki. Ha újévkor az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Korán hajnalban megmosdottak a kútnál, hogy egész évben frissek legyenek. Tilos volt baromfihúst enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét.
Vízkereszt (január 6.) a karácsonyi ünnepkör zárása, a farsangi időszak kezdete. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. A vízkeresztelés liturgiáján a templomban megszentelték a vizet, de haza is hordták meghinteni vele a házat a gonosz szellemek ellen, a házszentelés szokása is innen ered. Gyógyító hatást is tulajdonítottak a szentelt víznek, mely az embert a születésétől a halálig kíséri. A mezőgazdaság és állattartás területén is használtak szentelt vizet.
Januárhoz, Vízkereszthez kapcsolódó szólások, hiedelmek, termékenységvarázslások:
Január meleg, isten csapása.
Gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz.
Ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja hozni azt március, április.
Nedves január mellett a pincében üres marad a hordó.
Téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent.
Januári kövér veréb, hosszú tél.
Ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény január, hosszú tél lesz.
Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható
Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj (szalmából készült háztető), az íziket (takarmánymaradék, nádtörmelék) rakjátok el, mert hosszú lesz a tél.
Ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz.
január 17. Antal napja
A háziállatok védőszentje Remete Szent Antal, hozzá kapcsolódtak különféle szokások és hiedelmek. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, mely ellen ráolvasással védekeztek.
Január 17. Piroska napja
Ehhez időjárási regula fűződik.
Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!
Ezen a napon nem fogták be az állatokat, a lovat, a marhát.
E naphoz házasságjósló hiedelem is kapcsolódik. Úgy tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Január 21. Ágnes napja, melyhez időjárási regula fűződik. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”
Január 22. Vince napja, melyen a szőlőtermelők figyelték az időjárást.
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince,
Gabonával a pajta, csűr,
Mihály így jó édes bort szűr.
Fényes Vince, tele pince,
Ködös Vince, üres pince.
Úgy tartották, hogy amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Január 26. Pál napja, melyet a bibliai történetre utalva Pálfordulónak is neveznek. Időjárás, termés és haláljóslás napja.
Ha Pál fordul köddel,
Jószág hullik döggel.
Vízkeresztkor leszedték a karácsonyfát. S ekkor kezdődött a farsang, ami Hamvazószerdáig tartott. A Farsang utolsó vasárnapja a Húshagyóvasárnap, a farsangi szokások közül az álarcos alakoskodás napjainkig megmaradt, melyről a következő írásban olvashat.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások és Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium könyve felhasználásával
