A velencei karnevál is ősi hagyományokra épül, mely Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és Húshagyókeddig tart. Ilyenkor a lagúnák és gondolák városában mindenki részt vesz a vigasságban és a vízen tartózkodik. A világ számos pontján különféle hagyományok szerint ünnepelik a tél búcsúztatását, a tavasz köszöntését. Az év egyik legnagyobb ünnepén az emberek maskarába bújva, arcukat álarc, maszk mögé rejtve, vidáman mulatnak. A lakomák, a vigasságok bőséget és örömöt fejeznek ki, s ez a természetnek hasonló gazdagságra való ösztönzését is jelképezi.
Ilyenkor sok helyütt táncmulatságot, bált rendeznek, melynek helyszíne a tradíció szerint lehet a kocsma, vagy más szórakozóhely. A különféle közösség és közönség számára rendezett báloknak ma nagy divatja van faluhelyen és városban egyaránt, kortól, nemtől függetlenül. A farsangolásra még közel egy hónap áll rendelkezésre, mert Hamvazószerdával elkezdődik a böjt. Használjuk ki az alkalmat a felszabadult ünneplésre!
Február általában a böjtöt megelőző időszak, innen a régi elnevezés: böjtelő. A farsang utolsó három vasárnapját nevezték így az öregek. Ezt az időszakot lezáró népszokás, hagyomány a téltemetés, a tavaszvárás. Európa szinte minden népénél ismert ez a szokás, amikor is a településről, a közösségből kihajtották, kiűzték a gonoszt, a rosszat, az ártó szellemet. Ez a szokás kapcsolódhat akár élő emberhez, vagy a szalmából, rongyból készült bábuhoz, vagy más telet, hideget, fagyot jelképező tárgyhoz. A kiszehajtás, téltemetés, télkiverés, télkihordás hagyománya sok formában ma is él. Szegeden az öregasszonyt jelképező szalmabábot levitték a Tiszához, ott meggyújtották, vagy a vízbe dobták. Rákospalotán Orbán napján a család legidősebb asszonya kiseprűzte a házból a fagyot. Somló vidékén az ó-év utolsó napján egy fiatal suhancot görnyedt hátú öregnek öltözve a falu határáig korbácsoltak. Ugyanezen a napon, Déván egy legényt, vagy őt ábrázoló szalmabábot a falu szélén gödörbe fektettek, Nyárádon a szalmabábot eltemették.
A Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó farsangi időszak az idén ritkaságnak számít, mert nagyon hosszú, március 6-ával zárul. Addig tehát lehet mulatozni, hangoskodni, tréfálkozni, enni, inni. Az utolsó három nap lesz a legmozgalmasabb, legkicsapongósabb, azt nevezik a farsang farkának. A bulizáson túl a párválasztásnak is kitüntetett szerepe van ekkor. A lányok a megelőző napokban bokrétát küldtek a kiszemelt legénynek, s aki farsangvasárnap kitűzte a kalapjára, ez utalt rá, hogy elfogadta a lány jelzését. A legények ekkor egész nap a leendő apósuk kontójára ihattak, ehettek. Innen nevezik vővasárnapnak is ezt a napot. Következik a farsanghétfő és a húshagyókedd, ami jelzi a böjt közeledtét.
A legizgalmasabb tavaszi népszokásaink jegyében kívánunk tréfás farsangot!
Újbuda 60+Program
