Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 16. kedd, Gál

Ismét temetjük a telet

Nagykarácsony napján nagy hóeső esett, / Hangos húsvét napján Duna megáradott, / Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott – mondja egyik népdalunk.

Hamvazószerda a tél végét jelző ünnep. Húsvét előtt 40 nappal (a vasárnapokat nem számítva) megkezdődik a böjtölés. Ez a Nagyböjt időszaka. Felkészülés az ünnepre, az újabb nagy evésekre, amikor már a népi szokások szerint újra vehetünk magunkhoz húst.

Húsvét az év egyik legjelentősebb ünnepe, amire való felkészülés időszaka is különös jelentőséggel bír. Véget ért a Farsang, a nagy mulatság ideje, a Karneválherceg diadalmenete halottasmenetté változik. A farsangot jelképező figurát kivégzik, máglyán elégetik, néhol vízbe vetik. Európában ez a farsangtemetés, téltemetés, télkihordás hagyománya.

Más szokások is kapcsolódnak e tavaszi ünnepkörhöz. A Cibere vajda és a Konc Király harca egy Európában ismert hagyomány szerint Vízkeresztkor és Húshagyókedden birokra kelnek egymással. Cibere vajda egy böjti étel, a cibereleves jelképe, a Konc király a zsíros, húsos faltokra utaló név. A cibere név a Dunától keletre volt jellemző, aDunántúlonkeszőce, Észak-Magyarországon s a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik a savanyításra használt lé, leves nevét jelenti. A korpát cserép, vagy faedénybe forró vízzel leöntötték, ami pár nap alatt savanyúvá erjedt. Ezt használták fel a főzéshez.

A hamvazkodás a bűnbánat és a gyász szertartásával összefüggő szokás, amely a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van.

A hamvazás a nagyböjt kezdetére figyelmeztet, a hamu a megtisztulást, az elmúlást jelképezi, utal a halálra. Elődeink hamuval tisztították az edényt, a földbe trágyaként keverték, a szegénylegény hamubasült pogácsát vitt magával az útra. Aki hamvazkodik, annak a néphit szerint nem fog fájni a feje, ezért a templomból hazajőve az otthon maradottakkal összedörzsölték a fejüket. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét" vagy "csonkahét". A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Nagyanyáink idejében a zsíros edényeket ekkor elmosták és húsvétig nem vették elő. A kamra kulcsát jelképesen a kútba dobták.

A nagybőjti bűnbánat idején a leányok, menyecskék sötét ruhában jártak, men daloltak, nem táncoltak, esküvőt sem tartottak. Ez az időszak a csendességével alkalmas volt a haragosok kibékülésére. Kezdetben kenyéren és vízen éltek, majd délig nem ettek. Manapság a katolikusok Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak szigorú böjtöt, amikor tilos húst enni, a háromszori étkezésből csak egyszer szabad jóllakni.


Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.

(Sótári Énektár 1693)



Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×

Mit tehetünk a saját és a bolygónk egészségéért?

Napjainkban éppen elég szó esik a bolygónk fenntarthatóságáról, a környezeti ártalmakról, s arról, hogy mit tehetünk jövőnk védelme érdekében. Egyre nagyobb a személyes felelősségünk is a saját egészségünk és a természetes környezet értékeinek megóvása tekintetében.