A hónap a termékenység görög istennőjének római alakjáról, Majáról kapta a nevét, amely a Gergely-naptár szerint 31 napos. XIII. Gergely pápa felismerve a régóta esedékes naptár-reformot az 1500-as évek végén megalkotta a ma is érvényben lévő naptárt, melyhez fokozatosan igazodott minden nép. A népi kalendárium Pünkösd havának is nevezi, mert általában ebben a hónapban – Húsvét után ötven nappal - van az egyház születésnapja. (Az idén ez június elejére tolódik)
A „szerelem hónapja”, a magyar hagyomány szerint ugyanis különösen szerencsés a májusi menyegző és a májusban született gyermek. Mindez a népi megfigyeléseken alapszik, mint ahogy:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég
Május elseje tavaszünnep, a termékenység, a madarak és fák köszöntése. Főként faluhelyen még ma is szokás a májusfa-állítás. Színes szalagokkal feldíszített ágakat akasztanak az eladósorba kerülő lányos házak kapujára, udvarára. A nemzetközi munkásmozgalmak vívmánya szerint a Munka ünnepe, bár ehhez napjainkra egyre kevesebb a kötődése. Nincsenek már ez alkalomból felvonulások, transzparensek, a szakszervezetek másként érdekérvényesítenek.
Május első vasárnapja Anyák napja, ekkor köszöntjük az édesanyákat.
Május 9-én ért véget a második világháború, így ez a Győzelem napjaként ismert. A fasizmus felett aratott győzelem emlékére Európában ez a Béke napja.
Május 10-én tartjuk a madarak és fák napját, ezzel a törvényben is rögzített ünnepnappal adózva a természetvédelem iránti elkötelezettségnek.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok, melyek május 12., május 13., május 14., valamint Orbán napjának május 25. – a közös elnevezése. Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok védőszentje, s a hideg legfőképp a szőlőnek árt, ezért a szőlőhegyen szobrot szoktak állítani neki, képét a hordókra faragják. Ezen a napon kezdenek kirajzani a méhek, úgy nevezik őket: “Orbán bogarai”.
A hónap sok jeles nappal rendelkezik, mindennek van saját ünnepnapja, a mentőknek, a családnak, a vérnyomásnak, az internetnek, a forrásvizeknek, az éhezőknek….de térjünk vissza az ígérethez! Sokatmondó, sokat ígérő, reményteli…erre most szükségünk van. Abban bízunk, hogy mindenki megkeresi, megtalálja a neki legfontosabbat, legkedvesebbet, minden ígéret valóra válik, s újra szép és jó lesz minden!!!
készült: internetes források felhasználásával
