Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 19. péntek, Huba

Farsang farka - hagyományok

Lassan vége a báli szezonnak! Itt a „farsang farka”, a báli szezon levezetője! Ez egy utolsó vidám hétvége az év elején, hiszen most február 27-én van farsangvasárnap, 28-án farsanghétfő, március 1-én meg húshagyókedd. Ez az utolsó három nap a nagy vigasságra, ameddig a leányok remélhetik, hogy párt találnak, férjhez mennek. A hagyomány szerint ezután már csak jövő farsangkor lehetett házasodni.

Húshagyó mozgó ünnep, mely a húsvétvasárnap előtti 47. nap, a húsvét előtti hetedik vasárnap utáni kedd. Ilyenkor még egy nagy mulatozás, tánc, zene és finom falatok, majd ezt követően hamvazószerda, amivel elkezdődik a húsvét előtti 40 napos nagyböjt. Az elnevezés az olasz eredetű karnevál tükörfordítása. A latin carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből eredeztetően a tréfás Carne, vale! „hús, ég veled” élt tovább. Ezen a napon lehetett utoljára húst enni a keresztény szokás szerint. Dömötör Tekla néprajzkutató írásából tudjuk, hogy a pusztinaiak emlékezete szerint mivel Szent László király a pogányok elleni harcából kedden tért haza, s ekkor a Jóisten megengedte neki, hogy szüleivel húst hagyasson, ezért húshagyókedd.

A hagyomány szerint ezen a napon tilos volt dolgozni, nehogy megbetegedjenek. A tapsonyi hiedelem szerint, aki húshagyókedden fon, „annak fogát ēviszi az iz, még a gyerökéit is.”Berzencén viszont korán keltek, lemorzsolták a vetőkukoricát, reggel kenyeret sütöttek. Nem volt szabad lustálkodni, mert nyáron lesznek betegek. Mesztegnyőn, Bizén a kedvező termés reményében még esős időben is megmetszették a szőlő négy sarkát. Ekkor kell a káposztamagot elvetni, hogy jó palánta fejlődjön. Húshagyókedd időjóslónap, mert a gazdák megfigyelték, hogyha csillagos az ég, akkor egész évben sok tojást tojnak a tyúkok. A húshagyókeddi napsugár bő évet ígér.

Számtalan népi szokás kapcsolódik ezen kívül is a húshagyóhoz. A lőcsei legények ezen az éjszakán tréfás játékot űztek egy kötélre függesztett liba fejének megszerzéséért, mely versengésben a győztes lett a kiváltságokkal rendelkező főlegény a következő évben. Ehhez hasonló párviadalok voltak, mint az inaslegények lándzsatörése, különféle csínytevések, incselkedések. Ekkor volt szokás faluhelyen a maskurázás, amikor a gyerekek házi készítésű jelmezekbe bújva járták a házakat, ahol édességet, pénzt kaptak. Este a felnőttek öltöztek maskarába, fejükre függönydarabokat tettek, s egymást ugratva próbálták kitalálni, ki rejtőzik alatta. Ekkor zajlik a téltemetés a sokacoknál, a szalmabábu-égetés. Mohácson a farsangi koporsót a sötétben máglyán égetik el. Ennek ősibb hagyománya a dőrejárás, amely a természet felélesztését, a tavaszvárást megjelenítő bolondozó mítoszjáték csak férfiak szereplésével. Ilyenkor volt a legény- és leányavatás próbája, a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való ütögetése, az állatok körülfüstölése. A farsang farkán több gonoszűző, tisztító, termésvarázsló szokás volt. Az iskolás fiúk jókívánságokkal házról-házra jártak, sárdóztak. A tuskóhúzás nagy zajjal járt, a legények végighúzták a falun, s a férjhez nem ment lányok ajtajához, kapujához kötötték. A kongózás a vénlánycsúfolás módja, amikor különféle rigmusokat hangoztatva fazekakkal, kolompokkal zajongtak az el nem kelt lányok udvarán.

készült: internetes források felhasználásával

LEGFRISSEBB
×