Sok kellemes pillanatot tartogatnak számunkra az elkövetkező hónapok, melyek elnevezése az idők során, a vallás és a hagyomány szerint változott.
A régi magyar nevük, a katolikus keresztény elnevezésük és a népi hagyomány szerint:
Január: Fergeteg hava, Boldogasszony hava, Télhó
Február: Jégbontó hava, Böjtelő hava, Télutó
Március: Kikelet hava, Böjtmás hava, Kos hava
A Gergely naptár bevezetésével 1587-től a polgári év kezdete (jan.1) és az egyházi év (Advent) nem esik egybe. A jeles napok, a naptári ünnepeink egyrészt Jézus életének hagyományaihoz kapcsolódnak, nagy részük kötött időpontban van, másik felük azonban a hold állásának változásához igazodnak, évente változó napra esnek. Ezért különböző hosszúságú évről évre például a Farsang időszaka, ami ebben az évben március 11-ig tart. Szép, hosszú időszak a mulatságokra, maskarázással egybekötött programokra egészen Farsang végéig, Húshagyó keddig. A Farsang nem csak a bálok időszaka, de számtalan szokás, hagyomány ápolására, felelevenítésére alkalmas.
A népszokások között fontos helyet tölt be az ebben az időben zajló párválasztás. Ha már hosszabb ideje udvarolt a fiú a kiválasztott lánynak, az elcsente a kalapját, amire bokrétát kötött, ezzel jelezve elköteleződését. Ezt követte a lánykérés hagyománya. A paraszti kultúrában a téli időszak, a Farsang ideje volt alkalmas a házasságkötésre, lakodalomra, mert ilyenkor még a tavaszi munkálatok előtt volt idő a mulatságra. A bálok, jelmezes felvonulások, vigasságok a Farsang utolsó három napján, a Farsang Farkának nevezett időszakban csúcsosodtak (az idén március 9, 10, 11). Az utolsó napon, Farsanghétfőn tartották az asszonyfarsangot, ahol a nők mulattak és ihattak, s ezt követően már nem volt szabad vigadni Húsvétig. Húshagyó keddel kezdődött a 40 napos böjt, a felkészülés az újabb ünnepre, Húsvétra.
Jeles ünnep, amely az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség listáján is szerepel, a Mohácsi busójárás.
Farsang időszakában számtalan szokás, népi hagyomány fűződik egy-egy naphoz.
Január 17-én Antal napon vásárokat tartottak, ahol be lehetett szerezni az élelmiszert, vagy kézműves árut. Ez párosult különféle mulatsággal, bállal. Egyes helyeken ezen a napon böjtöt tartottak, hogy közelebb kerüljenek Istenhez. Enni-inni kevesebbet lehetett. Másutt máglyát gyújtottak, mellyel elűzték a gonosz szellemeket. Szokás volt az Antal-napi jóslás, melyek közül a legismertebb a vízben való tükörnézés, a kávézaccból való jóslás, és a tűzön való jóslás. A hívők úgy tartották, hogy Szent Antal segít meggyógyítani a betegeket, melyet Antal napkor megszentelt vízzel végeztek.
Január 18. Piroska napi népszokások:
Ezt a napot időjósló napnak hitték. Ha ezen a napon fagyos idő volt, akkor 40 napig hideg idő várható. “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”
Házasságjósló nap volt. Akinek piros kendőt kötnek a nyakába, az a lány még abban az évben férjhez megy. “Piros kendőt kötök, hogy hamar férjhez menjek!”
A néphagyomány úgy tartotta, hogy ha valaki beteg, ezen a napon gyertyát kell gyújtani a gyógyulásáért. “Gyertyát gyújtok Piroska napján, hogy meggyógyuljak!”
Január 21. Ágnes napja időjósló nap, a tél végét, a tavasz közeledtét jelzi. Ezzel kapcsolatos legelterjedtebb a tél hosszúságát jósló népi mondás: “Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hadd teljék a pince.”
Ez a nap házasságjóslásra is megfelelő. “Ha Ágnes napján a lány a tűpárnájából kihúzott tűt a hálóinge ujjába szúrja, még abban az évben férjhez megy.” Valószínűleg a tűt a szerelem, a szenvedély és a termékenység szimbólumaként tartják számon.
Néhány helyen a gazdák ezen a napon a lovakat, teheneket nem dolgoztatták, hogy megóvják őket a fagytól.
A legények ezen a napon feldíszített karácsonyfával mentek a lányos házhoz és Ágnes-köszöntőt mondtak: “Gyöttem köszönteni én az Ágneseket, máma tartják patrónus napjukat. Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra, a házigazdára, a gazdasszonyára. Éljen, éljen, éljen sokáig.”
Január 22.Vince-napi népszokások:
Szent Vince a szőlősgazdák védőszentje, s a naphoz számos népi hagyomány kötődik.
A Vincevessző hajtatás, mi szerint ezen a napon szőlővesszőt kell metszeni és egy pohár vízbe állítani. Ha sok rügy hajt ki rajta, akkor jó bortermés várható. Ez a nap időjóslásra is alkalmas. “ha Vince fénylik, tele a pince”. ami azt jelenti, ha ezen a napon napos idő van, akkor tele a pince, ha esős, borús, akkor rossz lesz a bortermés. A szőlősgazdák ezen a napon misére mentek és Isten áldását kérték a jó bortermés érdekében. Másutt vásárt tartottak és ott kóstolták az előző év borát.
Január 25. Pál-napi népszokások:
Ez a nap Szent Pál apostol napja, ami a tél végét, a tavasz közeledtét jelzi. “Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel.” Ha ez a nap ködös, akkor 40 napig rossz idő lesz, ha napsütéses, akkor szép, napos idő és jó termés várható. A házasodni vágyó lányok piros kendőt kötöttek a nyakukba, s még abban az évben megházasodtak. A hiedelmek szerint meg kell piszkálni a ludak fenekét, hogy sokat tojjanak. A Pál-napi tojásból kelt liba veszekedős, marakodós lesz. Ismert a Pál pogácsa hiedelme. A pirospaprikával, köménymaggal, fokhagymával ízesített pogácsát szétosztották a családtagok, szomszédok között. Sütés előtt libatollat tűztek beléjük, s akinek megperzselődött a tolla, arra halál várt. A pálfordulás az időjárás, a termés, a gazdagság ellentétes irányú változását is jelenti. Ám a bibliai történet szerint a Jézust üldöző zsidó Saul ezen a napon megtért és Pál apostol lett belőle. Egy látomás miatt a keresztények üldözőjéből a legbefolyásosabb védelmezőjükké változott, Saulusról Paulusra. A köznyelv szerint valakinek a véleménye szöges ellentétbe fordulására is használják.
A Farsang jellemzője mindenképp a vidámság, az öröm, a közösség.
Éljük át kedvünkre a tél végét lezáró vidám időszakot, ami után minden bizonnyal megérkezik a tavasz!
Jó mulatást kívánunk!
Újbuda 60+ Program
