„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”
Kossuth Lajos ezekkel a megemlékező szavakkal szónokolt, melyekkel külföldre menekülése során 1890. szeptember 20-ánTorinóból üzent. A külföldre menekülteket távollétükben elítélték és nevüket akasztófára kiszögezve közszemlére tették. 1851 szeptemberében így akasztották fel jelképesen többek között Kossuth Lajost is.
Hosszú évtizedekig titkos megemlékezéseket tarthattak az évfordulón, a tiszteletadás az 1867-es kiegyezés után volt csak megengedett. Az I. világháború után a politikai rendszerek elvárásainak megfelelően a közbeszédben, az oktatásban már kissé szabadabb volt az emléknap méltatása. A rendszerváltozás után2001-ben a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította ezt a napot.
Az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján a közmédia idén tematikus nappal tiszteleg a szabadságharc mártírjainak emléke előtt.
Hajtsunk mi is fejet az emlékük előtt, gondoljunk szeretettel a hazáért a vérüket is feláldozó híressé vált és névtelen hősökre!
Újbuda 60+Program
készült: internetes források felhasználásával
kép forrása: Wikipedia
