De a cigányzenészek járulnak hozzá ahhoz is, hogy ne merüljön feledésbe a népies dal, a népies műdal, a magyar nóta. A mai cigányzene színvonalas képviselői a Rajkó Zenekar tagjai kotta nélkül játszanak, hatalmas és jellegzetes repertoárjukban sokféle műfaj jelen van. Vezetőjük a prímás, a szólóhegedűs, aki játékával irányítja a zenekart. A zenészek speciális, velük született zenei intelligenciával és érzékenységgel rendelkeznek, a különféle műfajokat egyéni stílussal, magas technikai felkészültséggel tudják megszólaltatni és ügyes rögtönzéssel cifrázni. Az együttes már sok prímást nevelt az évtizedek alatt.
A Rajkó Művészegyüttes működését Szigeti Pál igazgató, Farkas Gyula alapítókarmester, művészeti vezető, Mészáros Tivadar művészeti vezető Somogyi Tibor és Szirmai Béla koreográfusok alapoztak meg. Gyula bácsi az ’50-es években iskolát alapított a szegény sorsú, vidékről felkerült, írástudatlancigánygyerekek számára. Sajátos zenepedagógiai metódusa által itt az egész napos iskolában megtanultak mindent, még a viselkedést és öltözködést is. És megkaptak mindent; hangszert, ingyen kollégiumi elhelyezést, ellátást. Gyula bácsi azt akarta, hogy ne csak az éttermekben, kocsmákban szólaljon meg a cigányzene, hanem a világ nagy színpadjaira is eljusson. Ezért meghangszerelt dalokat, a Kálmán Imre, Lehár operett részleteket, átiratokat készített Bartók, Kodály, Liszt műveire. Zseniálisan érezte, hogy melyik hangszercsoportra mit kell osztani. Ezeket és az ő saját szerzeményeit játszotta kezdetben a zenekar. Neki köszönhető, meg Szigeti Pál igazgatónak, hogy a Rajkó 116 országban fordult meg.
Gerendási István a Rajkó Művészegyüttes egykori nevelőtanára, ma igazgatója mesél egy érdekes történetet:
„Gyula bácsi meghangszerelte Kodály Galántai táncok című művét. Ahhoz, hogy ezt bemutathassák, Kodály Zoltánné engedélyére volt szükség. Mindenki a próbateremben ült, a zenekar eljátszotta a művet, majd síri csend lett.” Ekkor Kodályné a következőket mondta: „Tisztelt Zenekar, tisztelt Gyula bácsi, biztos vagyok benne, hogy a férjem ezt odafönn hallotta és nagyon büszke magukra, hogy így szólal meg az ő szerzeménye. Ezt a művet a Rajkó zenekar műsorára tűzheti, áldásom adom rá.”
Gyula bácsi egyszer elhívta Markó Iván táncművészt a próbára. Sorjában játszották a műveket, Liszt, Bartók, Kodály darabjait, majd vége lett a próbának. Azt látta, hogy Markó szeméből folyik a könny. ”Azért sírok, mert amit itt hallottam, azt máshogy nem tudnám megköszönni, csak könnyekkel.” És ebben a pillanatban Markó Iván koreográfust ez arra ihlette, hogy megszületett a romavilág múltját, jelenét, jövőjét bemutató „Romantiáda” című színpadi művének gondolata, a Rajkó Zenekar és a Magyar Fesztivál Balett közös produkciója. A bemutató 2002. december 19-én az új Nemzeti Színházban volt, óriási sikerrel.
Ezután meghívást kaptak Olaszországbaa legnagyobb táncfesztiválra, ahol többen a térre szorultak, mert nem fértek be a koncertterembe. Ezek az érzések erősítik meg az amúgy nem dédelgetett művészegyüttest. A Rajkó Zenekar egyházi programjával a Vatikánban is fellépett. Fogadta őket XVI. Szent Benedek pápa, 70 ezer ember előtt játszottak a Szent Péter Bazilika előtti téren, ezt követően a Santa Maria inTrastevere bazilikában adtak műsort, melyet a vatikáni Rádió 94 országban sugárzott.
Az Együttest – a Rajkó Zenekart és a Tánckart – 65 éve egy különleges erő tartjaössze. A Rajkó védőháló; a család, a közösség. E nélkül ezek a fiatalok az életben soha nem jutottak volna idáig.
Amikor az utóbbi években csökkent az érdeklődés a cigányzene tanulás iránt, Gerendási igazgató úrék kiválasztottak településeket, ahol kihelyezett tagozatokat működtetnek. Közülük ilyen Karancsság Salgótarjántól 20 km-re, ahol a lakosok 80%-a cigány származású.Van még iskola Ladánybenén, Sződligeten, Kismaroson, ide bárki jelentkezhet, nem csak roma. Így hozott létre a Rajkó- Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneművészeti és Táncművészeti Szakgimnázium 8 településen 600 gyerekből kihelyezett iskolát, amely gyerekekből 480 roma származású. Ez máig az egyetlen iskola Európában, ahol cigányzenét lehet tanulni, OKJ-s képzés folyik és érettségit is tesznek a tanulók. Az iskolavezetés tudja, hogy a gyerekek nagy része nem lesz előadóművész, de az alapfokú művészeti oktatás célja, hogy megszerettesse a művészeteket, s érdeklődő, színházba járó, olvasott felnőtt váljon a gyermekekből. A kiváló tehetségeket támogatják az iskola elvégzése után is. És erre bőven van példa.
Még soha nem részesültek akkora szakmai elismerésben, mint 2016.szeptember 16-án. Ekkor ugyanis a Rajkó módszer felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára. Az a komplex zenetanulási metódus, melyet Farkas Gyula indított el 1952-ben, és jó kezekbe téve immáron több mint 65 éve generációról generációra hagyományozódik. Amelyben a kicsi, tehetséges cigánygyerekeknek lehetőségük van fejlődni és akár a világ élvonalbeli muzsikusai között érvényesülni. A jó gyakorlathoz tartozik az elődök tiszteletén és közösségi élményen alapuló tanulás, amelyet a zenész dinasztiák örökítettek az utódokra, s melyben híres tehetségek, prímások is nevelődtek. A legutóbbi Virtuózok versenyének győztesei közt például Gyula bácsi unokáját, Váradi Gyulát is láthattuk.
A Rajkó Zenekar rendkívül nagy és színes repertoárral rendelkezik, amelyet profi, egyedi előadásmódban terjeszt szerte a világon. A végletekig szentimentális életérzés, amelyből fakadó virtuóz előadás csak erre az együttesre jellemző, egyedi védjegy, mára hungaricum. Az igényes, színvonalas cigányzenekarok játékára van piaci kereslet idehaza és szerte a világon.
Újbuda 60+ Program
