Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 14. péntek, Bonifác

Éghajlatvédelmi világnap – október 24.

Földünkön az elmúlt tízezer évben viszonylag változatlan volt a klíma, mert az átlagos hőmérsékleti különbség 1 Celsius-fokon belül maradt. Ezt megelőzően sokkal nagyobb változások mentek végbe, amihez az élőlények, a természet nagyon nehezen tudott alkalmazkodni. Ezért fajok tűntek el, vagy éppen átalakultak.

Az ősember nagyon nehezen tudott alkalmazkodni a hőmérsékleti változásokhoz, ezért évezredeken keresztül nem telepedett le, vándorolt. Amikor kiszámíthatóbbá váltak a környezeti adottságok, az ember elkezdte uralma alá venni a természetet. Megtermelték az élelmet, mezőgazdasággal kezdtek foglalkozni, nem kellett ezért folyamatosan vándorolni. Települések alakultak ki és fejlődésnek indult a civilizáció. A jelenlegi globalizált társadalomban hihetetlen méretű népesség robbanás ment végbe, mára több mint 7,6 milliárdan élünk a bolygón. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy megindult a föld felmelegedése. Az éghajlatváltozás veszélyei közül ez az egyik kedvezőtlen folyamat, amire tudatosan kell figyelnünk. Egyre magasabb a levegő szén-dioxid tartalma, fokozódik az üvegházhatás veszélye, a föld nyersanyagkincsei nem kiapadhatatlanok! A jövőnk érdekében tudatos és felelős lépések megtételére van szükség úgy az egyén, mint a nemzetek részéről.


Mi történt ez ügyben?

Már több mint egy évtizede tanulmányok, kutatások vizsgálják, hogy mit tehet az emberiség a felmelegedés, az éghajlatváltozás káros hatásainak lassítása, megakadályozása érdekében. Mind azzal végződik, hogy azonnali változtatásokra van szükség. Több cselekvési terv, megállapodás, egyezmény született, amiben Európa, köztük hazánk is a mai napig élenjáró.

A tanulmányok igazolták, hogy ha nem változtatunk a jelenlegi környezetvédelmi gyakorlaton, akkor már 2050-re elérkezhet az az idő, amikor a föld átlagos hőmérséklete 4 fokkal emelkedik, ami az emberiség katasztrófájához vezethet. Bekövetkezhet a népesség tömeges elvándorlása a tengerparti áradások, az extrém időjárás és aszály által érintett vidékekről. Az északi féltekén gyorsabb lesz a felmelegedés, az utóbbi évtizedekben emelkedett az óceánok átlaghőmérséklete, ami a tengerszint emelkedéséhez vezet. Nő a népesség, nagyobb lesz a kibocsátás, emelkedik az élelmiszer szükséglet, az energia igény. Fokozódni fog a társadalmi egyenőtlenség, vízhiányra, a természeti erőforrások elapadására kell számítanunk.

2009-ben Koppenhágában éghajlati egyezmény aláírására volt szükség. Ám ez a megállapodás nem volt eredményes, számonkérhető kötelezettségvállalások nélkül, csupán egy politikai megállapodással zárult. 2015 decemberében a 195 országot érintő párizsi klímacsúcs konferencián minden ország elismerte a felelősségét, s kinyilvánította, hogy hajlandó anyagi áldozattal hozzájárulni a klímavédelemhez. Ezt a megállapodást 2016-2017-ben írták alá, s ötévente felülvizsgálják, hogy mit tettek az országok a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében.

Mindenki tehet valamit apró, hétköznapi változtatásokkal a klímavédelem érdekében. Kapcsoljuk le a villanykapcsolót, csökkentsük a fűtést, ne az utcát fűtsük, takarékoskodjunk a vízkészleteinkkel, nyersanyagainkkal, ne pazaroljunk, fogyasszunk kevesebb húst, hasznosítsunk újra!


(folytatjuk)


Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×