A család skót eredetű, Apja Bergenben volt a brit konzul. Anyja jómódú norvég család leánya volt, aki Hamburgban zenét tanult. Kezdetben hatéves kisfiát ő tanította zongorázni. Grieg tanulmányait a lipcsei konzervatóriumban folytatta, ahol Mendelssohn és Schumann zenéjével is megismerkedett, melyek nagy hatást gyakoroltak rá. Majd Koppenhágában találkozott Rikard Nordraak norvég szerző zenéjével. Megalapították az Euterpe nevű hangversenytáraságot a skandináv zene felkarolására. Küldetésének érezte Norvégia szellemiségének felmutatását zenéin keresztül. Nemzetközi népszerűsége a nemzeti jellemvonásai miatt alakultak ki. Ő volt a modern népdalfeldolgozás egyik kezdeményezője. Lipcsei tanulmányaiból hazatérve koncerteket adott, zenét szerzett, s tovább járta Európát. Barátjával Nordraak-al lelkesedtek a norvég jellegzetességek iránt, mint a sagák, a hegyek, a fjordok, a falusi emberek. Grieg 1866-ban a mai Oslóban telepedett le, ahol 1867-ben megindította a norvég zeneakadémiát és a Filharmóniai Társaság zenekarának vezetője lett. Ez év júniusában elvette feleségül a bergeni Nina Hagerup nevű unokatestvérét. Többször is járt Rómában, ahol találkozott Ibsennel és Liszt Ferenccel. Liszt az 1870-es találkozásukkor elragadtatással nyilatkozott a zongoraversenyéről és a komponálásra ösztönözte. A darabban a schumanni líra, a norvég folklór és a Liszt-féle virtuozitás is helyet kapott. 1885-ben Bergen mellett építette fel otthonát, a Troldhaugent, amely az emlékét tisztelők zarándokhelyévé vált.
Legismertebb darabja az Ibsen művéhez írt Peer Gynt-szvit, amely a norvég népmesék hangulatát idézi. A világcsavargó főszereplő élete során átélt kalandjairól, a jellegzetes mondai helyszínek megelevenítéséről, szeretteihez fűződő érzelmeiről szóló zeneművet a norvég népi hagyományokban gyökerező kifinomult líraiság jellemzi.
készült: internetes források felhasználásával
Újbuda 60+Program
