Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 22. szerda, Móric

A magyar nemzeti opera megteremtője

Június 15-én volt 128 éve, hogy elhunyt a magyar nemzeti opera megteremtője, Kölcsey Himnuszának megzenésítője Erkel Ferenc. A verbunkoszene jelentette számára a hagyományos alapot, amellyel fiatal zenészként kolozsvári tanítóskodása idején ismerkedett meg. Itt találkozott a népies muzsikával, s ennek talaján az olasz opera sajátosságai szerint születtek legnagyobb operái. Szerzeményeiben ötvözni tudta a zenei hagyományokat az európai vívmányokkal.

1840. augusztus 8-án mutatták be a Bátori Mária operáját, amely a magyar opera megszületésének első jelentős darabja. Erkel dolgozott az újonnan nyílt Pesti Magyar Színházban (később Nemzeti Színház), melynek igazgatója Bartay András 1844 tavaszán húsz aranyat tűzött ki Kölcsey Himnuszának megzenésítésére. Erkel nem indult a pályázaton, azt meghagyta Egressynek, aki általában az operák szövegkönyvét írta, de foglalkozott zeneszerzéssel is. Erkel mesélte több évtizeddel később Gárdonyi Gézának, hogy Egressy felkérte a készülő pályamű meghangszerelésére, de napról-napra halogatta. A pályázat lejárta előtti nap Erkelt felkereste Bartay színházigazgató és megvilágította előtte a szándékos cselekedetet. A pályázat a dalok daláról, az örrökkévaló, a hallhatatlan, a szerzőjével együtt megszentelt műről szól, nem pedig az aranyakról! Egressy azt szeretné, hogy Erkelnek eszébe se jusson pályázni. Erre betuszkolta egy mellékszobába, ahol volt egy kopott zongora, elé vetett egy ív kottapapírt, ráparancsolt, hogy írja meg rögtön a himnuszt, s ráfordította a zárat az ajtóra. így szembesült Erkel a magasztos mű megírásának kényszerével. Rövid töprengés után meg is találta a méltó kezdés hangjait, amely harangszóval indul, s alig egy óra elteltével az egész mű készen is volt. Június 15-én született meg a zsűri döntése, tizenhárom másik pályamű ellenében Erkel Himnusza győzött. Nem tudjuk, hogy a fenti városi legenda igaz volt-e, vagy sem, de a kor neves lapja, a Honderű beszámolt arról, hogy a sikerei tetőpontján álló zeneszerzőnek ünnepélyesen átadták a díszes kivitelű karmesteri pálcát a pénzjutalommal. Markolata arany, középrésze ezüst, alsó végén a könyvlapokon négy szó: Beethoven, Mozart, Bátori Mária, Hunyadi László, s a belső ürege 50 aranyat rejtett magában.

Erkel nemzeti imává vált magasztos műve minden jelentős ünnepünkön felhangzik, milliók éneklik és játsszák. A közel két évszázad során mindig kicsit másként, az alkalomnak, adottságoknak megfelelően átdolgozva. Általában az eredeti vers első versszakát éneklik, s az eredeti harangszót is másféle átdolgozás váltotta. Sajnos nem maradt fenn az eredeti Erkel általi lejegyzés, csak az a partitúra, melyet a bemutató Filharmóniai Tásaság klarinétosa, Kocsi János másolt le. Hivatalossá 1989-ben az Alkotmányba kerülésével lett, azóta is kíséri életünk fontos mozzanatait.

A zeneszerző, karmesterre emlékezve hallgassuk meg Erkel eredeti partitúra alapján írt Himnuszát, melyet az eredeti hangnemben, B-dúrban előad az Erkel által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Magyar Állami Operaház Kórusa.

Vezényel: Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, a zeneszerző szépunokája.

LEGFRISSEBB
×

ELBIR lakossági hírlevél 2021. szeptember - HAZUDOTT, MINT A VÍZfolyás…

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnmegelőzési Osztálya által összeállított elektronikus hírlevelének (ELBIR – Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer) 2021. szeptemberi számából olvashatnak részletet!

Kérjük, figyelmesen olvassák el és amennyiben lehetőségük van rá, osszák meg ismerőseikkel is az abban foglaltakat!