„Rend a lelke mindennek!”- szoktuk mondani. Mert ha minden szabály szerint működik, az számunkra eligazodást jelent. Ám mivel mai életünk sok tekintetben szabálytalan, rendhagyó, ezért állandóan döntéshelyzetre kényszerülünk. Az ítélőképességünket próbára teszi, hogy jól éljünk a szabadságunkkal, megfelelően foglaljunk állást a jó és rossz, az előnyös, hátrányos mellett. Nehéz feladat annak mérlegelésére, hogy cselekedetünk mások érdekeit ne sértse. Saját és a mások szabadságának érvényesülésében állandó kompromisszumra és együttműködésre van szükség.
Néhány nap múlva megemlékezünk a 67 évvel ezelőtti békés tüntetést követő fegyveres felkelésről, az 1956-os szabadságharcról. Akkor a kommunista diktatúra, az idegen elnyomás megszüntetésére irányuló jogos népfelkelés néhány óra alatt fegyveres szabadságharccá alakult. A tömeges felzúdulást Gerő Ernő párttitkár rádióbeszéde robbantotta ki. A főleg fiatalokból álló felkelők tiltakozását véres atrocitások, szobordöntögetés, rádió és székházfoglalás kísérték. A forradalom jelképévé vált a lukas zászló. Voltak áldozatok, köztük bizonyára sokan ártatlanul, akiket hiába vártak haza. Azóta is évente emlékezünk az eseményekre, az elesettekre, a hősökre.
Békében élni nagyon jó. Ám a béke törékeny, akár egy szikra kiválthat háborút. S ezt tapasztaljuk napjainkban is világszerte. Óvjuk tehát a békét, őrizzük meg biztonságunkat! Nem jó bizonytalanságban, félelemben élni. Mi magunk is felelősek vagyunk saját mikrokörnyezetünkben. Alakítsuk úgy a mindennapokat, hogy bizalom, tisztelet uralja a közhangulatot! Emlékezzünk, ünnepeljünk a szeretet, a jövő jegyében!
Újbuda 60+ Program
