Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina

Kisasszony, vagy Kisboldogasszony napja

Szeptember 8-a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztények körében. A katolikusok Kisboldogasszony napjaként, a néphit Kisasszony napjának nevezvén tartja számon. A Názáretben élő Szent Anna és Joachim a gyermektelenségtől megszégyenülve éltek, míg a férfinek Isten angyala vígasztalásulazt ígérte, hogy leánya születik, akit Máriának kell hívni.

Meg is született Szűz Mária. A jámbor szülők fogadalmuk szerint a gyermeket felajánlották a jeruzsálemi templom szolgálatára. Az 5. században Szent Anna tiszteletére templomot emeltek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeznek meg Szűz Mária születéséről. Az ő fia volt a kis Jézus. Az ünnepet a nyugati egyház a 7. századtól vezették be, a magyar elnevezés – Kisasszony, vagy Kisboldogasszony napja - a 15. századtól ismert.


„Föld szülte fát,

fa szülte virágját,

virágja szülte Szent Annát,

Szent Anna szülte Szűz Márját,

Szűz Márja szülte szent Fiát.”

(Öntőimádság Erdélyi Zsuzsánna néprajztudósgyűjtéséből)


Ismerjük meg Kisasszony napja jelentés történetét Jankovics Marcell művelődéstörténész Jelkép-kalendáriumából vettrészlet alapján:

A „kisasszony” a magyar népi hitvilágban rendszerint kísérteties lény, népmeséinkben ő az elvarázsolt tündér- vagy királykisasszony (fekete kisasszony, veres kisasszony). Valószínűleg ősvallásunk egyik természetfeletti nőalakját nevezték így. Boldogasszony és Kisasszony mint anya és leánya, vagy ugyanannak a női szellemnek idősebb és fiatalabb énje, felismerhető az obi-ugor mitológia földanya–esthajnalcsillag-úrnő kettősében. Európai párhuzamuknak Démétér és a Koré (Perszephoné), a Gabonaanya és Gabonaleány tekinthető. Erre több jel is utal. Először is, míg Nagyboldogasszony az aratás záróünnepe, Kisasszony a vetés előkészületeire ad jelt. A két ünnep időpontja és elnevezése egyaránt a gabona földi létének határait jelzi, és bevallottan azonosítja Máriát a gabona istennőjével (búzaaratás = Mária halála, búza vetése = Mária születése). Másodszor, Perszephoné esetében láttuk, hogy a mag földbe kerülése és a föld téli kopársága ölt képet a „Leány” alvilágra szállásában. Míg a vetés és a leányság közti összefüggés a keresztény képzetben, Kisasszonyunk születésnapjában él tovább, az alvilágra szálló leányistennő alakja inkább a hiedelmi „kisasszonyokban” maradt fenn: a tündérmesék jó részében éppen e „kisasszonyok” alvilágba rablása indítja a cselekményt (megfeleltethetően az évkör eme pontjával), és szerzett „verességük, feketeségük” (az őszi lombok, a kopár téli föld színe) alvilági tartózkodásuk következménye.

Mint arról már korábban szó esett, Nagyboldogasszonyban eredetileg Szent Annát, Szűz Mária Kisasszony „legendás” édesanyját tisztelték elődeink. Ez – a fentebb írtakat is figyelembe véve – Mária születésének emléknapját egy másik nevezetes nappal, Mária fogantatásának december 8-i ünnepével kapcsolja össze (l. Szeplőtelen fogantatás c. alatt), ami további magyarázattal szolgál a Napba öltözött asszony középkorban keletkezett kultuszára és ábrázolásaira, valamint a már szintén említett gyöngyöspataiJesse fája-oltár képi üzeneteire. Az oltárfa koronájának öblében látható ovális kép Mária születését ábrázolja, magát a templomot is „Kisasszonynak” szentelték, búcsúnapja szeptember 8.

Boldogasszony és Kisasszony mellett fennmaradt még egy hiedelmi nőalak is a magyar néphitben: a „szépasszony”. Ez az ambivalens természetű női szellem lehetett ősvallásunk istennőtriászának harmadik tagja, aki a szűz és az anyaistennő (a Kisasszony és Boldogasszony) mellett a nimfa (hűtlen-hű szerető) „személyét” képviselte háromságukban.

Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkre mutat. Boldogasszonyunk ősanyai, istenanyai gyökereket mutat. A Boldogasszonyság magába foglalja a Fény őrzését, annak visszaadását, Ő a kapuja életnek- halálnak, Ő a Föld, melyből minden földi élet sarjad és Ő az, aki befogadja a már nem használt testet, hogy újra születhessen általa. Óvja, védi a föld teremtményeit. Allegorikusan a magyar néphagyományban Ő a magyar Föld, ami össze van kapcsolva egy égi magyar földdel, amiből folyamatosan újraszülethetik a magyar élet. Ez azt feltételezi, hogy egy növényi szemléletű, női princípiumot elfogadó világképet hordoz a magyar lélek Boldogasszonyról. Boldogasszony ünnepeink az esztendő körén ciklikusan megjelenik, és mindegy szorosan összekapcsolódik a női princípiumokkal, a természet rendjével és kozmikus erejével. Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, pedig jóval több ismert a haza területén. De mindenhol csak 7 Boldogasszony ünnepet ünnepelnek. Itt a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk.


Általánosan elterjedt Boldogasszony ünnepeink:

FÖLDTILTÓ BOLDOGASSZONY – december 8.

GYERTYSZENTELŐ BOLDOGASSZONY – február 2.

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY – március 25.

SARLÓS BOLDOGASSZONY – július 2.

NAGYBOLDOGASSZONY – augusztus 15.

KISBOLDOGASSZONY – szeptember 8.

OLVASÓS BOLDOGASSZONY – október 7.


Szeptember 8-a már a XI. századtól jelentős egyházi ünnep és búcsúnap, melyhez nagyon sok népi szokás is társult.

Kisasszony napjakor:

léptek szolgálatba a cselédek;

megkezdték a dió verését;

Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, bár még nem indulnak útnak;

a Búza vetésének kezdetét jelentette a nap.

Kisasszony-nap mint határnap is jelentős, elsősorban az asszonyi munkában tartották fontosnak.

Ilyenkor ,,ültették” a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék.

Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Ezeket külön tették és meszet szórtak rá (fertőtlenítés)

ekkor szedték a gyékényt;

a téli ruhák szellőztetésének az ideje, hogy ne molyosodjanak meg.

a búzát ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Kisboldogasszony napja a katolikus egyház egyik jelentős ünnepe, ami számos népszokással, népi megfigyeléssel kapcsolatos nap az esztendő sorában.


Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×