Apja hivatalnok volt, költők és filozófusok barátja, így gyermekei művészeti és irodalmi viták légkörében nevelkedtek. Frici tehetsége már gyerekkori naplófeljegyzéseiben megmutatkozott. Foglalkoztatta a tudomány és a technika fejlődése, a film és a rádió, ő maga is kipróbálta a repülőgépet és a léghajót. Érettségi után műszaki, természettudományi és orvosi tanulmányokba kezdett. Az egyetem természettudományi szakjain (matematikai, fizikai és orvosi) előadásokat hallgatott, de egyik karon sem vizsgázott, hanem újságíró lett. Az Ujságnál, majd a Budapesti Naplónál publikált. 1908-ban a Nyugat munkatársa volt, a Magyar Írásban is jelentek meg művei, több mint ötezer cikket alkotott életében. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Barátja Kosztolányi Dezső volt. 1913-ban egy színésznőt vett feleségül, aki a spanyolnátha-járvány áldozata lett. Majd 1920-ban vette feleségül Böhm Arankát. Gábor fiuk költő, Ferenc pedig író, dramaturg. Az ő fia, Karinthy Frigyes unokája Karinthy Márton színigazgató, színházi rendező, író, aki a családi névnek tisztelegve is kerületünkben megalapította és igazgatta az ország első magánszínházát.
Karinthy Frigyes támogatta a polgári forradalmat, de elítélte a proletárdiktatúrát, s állást foglalt a fehérterrorral szemben, ezért jobbról és balról is támadták. Humoros karcolataiban és egyéb prózai írásaiban, verseiben mondott ítéletet a társadalom elembertelenedése, az elnyomás, a fasizmus kegyetlenségeiről.
Karinthy univerzális tehetség volt, minden műfajban maradandót hozott létre. Rengeteg műalkotása maradt ránk, első sikerét 15 évesen, még gyermekkorában aratta a Verne hatására írt a „Nászutazás a Föld középpontján keresztül” művével. Alapműve az „Így írtok ti”(1912) paródiagyűjtemény, melyben írótársai modorosságát karikírozza. 1916-ban jelent meg novella és karcolatgyűjteménye „Tanár úr kérem” címmel, melyben a szatirikus publicisztika eszköztárával középiskolai emlékeit tárja elénk. 1936-ban súlyos agydaganatot diagnosztizáltak nála. A rendkívül népszerű művész számára országos gyűjtést szerveztek, hogy Stockholmban a világhírű agysebész elvégezhesse rajta a műtétet, s ezekről az élményeiről, gondolatairól írta az „Utazás a koponyám körül” nagysikerű regényét. Prózai írásai tele vannak a csak rá jellemző groteszk, abszurd, a fekete humor irányába mutató elemekkel. A pszichológiai esetek bemutatásáról szóló írásaiban kivételes érzékkel jellemzi szereplőit. Sikeres színpadi szerző is volt, bohózatokat, vígjátékokat írt. Műfordítóként is ismertté vált. 1930-ban jelent meg verseskötete: Nem mondhatom el senkinek, amely formai bravúrjai mellett mély gondolati, filozófiai tartalmaival tűnt ki.
Születésnapján június 25-én tartjuk a magyar humor napját, amikor odaítélik a műfaj terén kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt. A Kelenföld–Lágymányosi Sakk-körben sokat és jól sakkozott, később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke lett. Babits több írásában Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte, s elterjedt a legendás mondat: „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!”- melyet néha Kosztolányinak, máskor kettejüknek tulajdonítottak.
Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én a sikeres műtét után két évvel Siófokon halt meg.
Újbuda 60+ Program
készült: internetes források felhasználásával
