A Magyar Dal Napja

Az 1800-as évek elejétől éneklő csoportok jöttek létre Európa-szerte, elsők között német városokban, majd a 40-es, 50-es évektől hazánkban is. Az első dalárdák létrejöttének Magyarországon rendkívül nagy jelentősége volt a 19. században, ugyanis tevékenységük rendszerint hazafias, nemzeti mozgalmakhoz kapcsolódott. Az egyletek, szervezetek tagjai kezdetben négyszólamú férfikarok voltak, az első nőikar 1870-ben alakult Vácott. Céljuk a magyar nyelv, a kultúra, a magyar zene és művészetek terjesztése volt, ám a kóruséneklés sokszor összefonódott polgári mozgalmakkal.

Az első dalárünnepélyt 1864-ben rendezték Pécsen, majd ezt a találkozót további összejövetelek követték. 1867-ben Aradon megalakult az országos magyar dalár-egyesület, melynek alapítója, szervezője, titkára id. Ábrányi Kornél volt, aki később könyvet írt az éneklő mozgalmak történetéről. Az első világháború után megsokasodtak az éneklő együttesek, s a 20-as években a magyarság összetartozásának jeléül fogalmazódott meg a dalos napok szervezésének igénye. Lényegében 1922-ben a Szombathelyen működő dalárdák hozták létre az első magyar dal ünnepét, ahová összesereglett a szétszabdalt ország számos dalárdája. Fontosnak tartották, hogy a magyar dal a Kárpát-medencében mindenhova eljusson ezzel is hitet téve az összetartozás ügye mellett.

A modern-kori Magyar Dal Napját először 2008-ban rendezték meg a Sziget Fesztivál mínusz egyedik napjaként Presser Gábor ötlete nyomán. Ennek lényege az volt, hogy a megváltozott viszonyok mellett megszólalhassanak hazai együttesek, előadók, s minden résztvevő érezze az összetartozást. A következő évektől szeptember második vasárnapján tartották ezt az ünnepet. Az idén is nagyon sok dalolás volt minden műfajban. Ezek közül emeljünk ki egyet, a Szent Efrém Férfikar videoklipjét, melyet az együttes művészeti vezetője, a Liszt-díjas érdemes művész, Bubnó Tamás készített erre az alkalomra. A Balaton-felvidéken forgatott videoklip szeptember 10-én jelent meg a Magyar Dal Napján.

A Rákóczi nóta volt a legjellegzetesebb kuruc dal, amely 1790-ben a nemzeti egység jelképévé vált. Ennek motívumaira született az egyik legjellemzőbb magyar zene, a Rákóczi induló, melynek feldolgozásával már ezelőtt is sokan váltak ismertté. Elsőként feltehetőleg Nikolaus Scholl dolgozta fel 1820-ban. Népszerű az Erkel Ferenc és Liszt Ferenc által készített változat, de a legismertebb Hector Berlioz zenekari műve, ami által az egész világon Magyarország szimbólumává vált.

Nagy öröm a nyolctagú énekegyüttes általi új feldolgozás, amely fiatalos, friss, humoros. Idézzük a nyarat, a dal ünnepét és közben mosolyogjunk!