Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 23. hétfő, Gyöngyi Az 1956-os forradalom ünnepe

A Kulturális Örökség Napjai

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. Az egyezmény célja a közösségi tudás, a gyakorlat, a kifejezésmódok megőrzése, a közösségek identitásának megerősítése és a kulturális sokszínűség elismerése.

A terület hazai szakmai koordinátora a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az idei programok a reformáció 500., Arany János születésének 200., és a kiegyezés 150. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésekkel is kibővültek.

Az országos megnyitón szeptember 15-én Debrecenben kerültek nyilvános kihirdetésre a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére és a jó gyakorlatok regiszterébe kerülő új örökségek és programok.A látogatók személyesen találkozhattak az újak mellett a nemzeti jegyzéken már szereplő közösségek tagjaival is. A szellemi kulturális örökségek seregszemléjén az érdeklődőket sokszínű programkínálat várta, kézműves foglalkozásokon vehettek részt, jellegzetes finomságokat kóstolhattak. Személyesen találkozhattak a mohácsi busókkal, felpróbálhatták a matyó viseletet, az egri fertálymesterek százráncú köpenyét, megismerhették a selmeci diáknótákat, kipróbálhatták a borsodnádasdi molnárkalács sütést, a kalocsai pingálást. Halászok, kékfestők, gyékényszövők, fazekasok tudományát ismerhették meg.

Ezen a hétvégén különféle emlékhelyeket, műemlékeket, kiállításokat lehetett országszerte megtekinteni. Így megnyitotta kapuit az Országház is, ahol különleges séták, programok voltak.Az érdeklődők megismerhették a hazai neoreneszánsz építészet egyik legszebb alkotásának, az Ybl Miklós által tervezett Várkert Bazárnak múltját és jelenét. Az idegenvezetés során az épület nagyközönség elől elzárt, vagy korlátozottan látogatható részeit s megismerhették a Testőrpalotától a Neoreneszánsz kerten át a Déli palotákig.

Magyarország nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet, tanúbizonyságát adva kulturális és természeti kincsei gazdagságának. A Világörökség egyezmény szerint a kulturális és természeti örökség helyszíneket az elkövetkező nemzedékek számára meg kell őrizni és át kell örökíteni.

Ismerjük meg értékeinket, hogy szeretni tudjuk őket!



Az UNESCO Világörökségi Listája:

Magyarország (1985)
· Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
(kulturális/1987)
· Hollókő ófalu és környezete (kulturális/1987)
· Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti/1995)
· Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti
környezete (kulturális/1996)
· Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (kulturális/1999)
· Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális/2000)
· Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális/2001)
· A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális/2002)


Jó gyakorlatok listája:

A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége (2008)

Busójárás Mohácson – Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009)

A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya (2009)

Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc(2009)

Mezőtúri fazekasság(2009)

A magyar solymászat(2010)

A halasi csipkevarrás élő hagyománya(2010)

Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése(2010)

Pünkösdi templomdíszítés Mendén(2011)

Tikverőzés Mohán
Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás(2011)

Emmausz Bólyban
Húsvéthétfői népszokás(2011)

A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya(2012)

Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet(2012)

A kőszegi "Szőlő Jövés" ünnepe(2013)

A “táncház” módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje (2011)

Kassai-féle lovasíjász módszer (2012)

Gyékényszövés Tápén(2013)

A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya(2013)

Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán(2013)

Csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék(2013)

Az egri fertálymesterség élő hagyománya(2014)

A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya(2014)

A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban (2014)

Magyarszombatfai fazekasság(2014)

Selmeci diákhagyományok
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományainak továbbélése a jogutód intézményekben (Miskolci Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem)(2014)

A magyarországi kékfestés hagyománya(2015)

A rábavidéki szlovének rönkhúzása(2015)

Debreceni betlehemes találkozók hagyományátörökítési gyakorlata (2015)

A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon(2016)

A remélés - alakoskodó, farsangi szokás - Novajon
Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás(2016)

Krisztus-katonák Hajdúdorogon - Kardos legények a "Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város"-ban(2016)

Magyar cirkuszművészet(2016)

Magyarországi dudahagyomány(2016)

A remélés - alakoskodó, farsangi szokás - Novajon
Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás(2016)

Rajkó-módszer: tehetséges roma gyerekek zenei képzése az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig (2016)

A népzene Kodály-módszer szerinti megőrzése (2016)

A nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok(2017)

A höveji csipkevarrás (2017)

A cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja (2017)


Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×

Ölelés Napja

Tudták, hogy az Ölelés Világnapja október 15-e? Ennek az a célja, hogy segítsen az emberek számára kimutatni az egymás iránt érzett érzelmeket a nyilvánosság előtt. Bizony ma már köztudott, hogy az ölelés jótékonyan hat a testi-lelki fejlődésre, az egészségre.