Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |  
Eredeti nézet
  |  
május 11. szombat, Ferenc

Idősbarát Újbuda

Tavaszköszöntő, társadalmi, szerelemünnep-nap

Május 1-én, a munka ünnepe, melyet hazánkban 1946 óta a nemzeti ünnepek között tartanak számon. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, melynek eredete oda vezethető vissza, hogy 1886. május 1-jén a chichagói szakszervezetek sztrájkba kezdtek a 8 órás munkaidő kivívásáért. 

A magyar népviselet napja...

Nálunk már szinte mindennek van ünnepnapja, így 2015 óta egy magánkezdeményezés következtében a magyar népviselet napját is megtartjuk április 25-én. Szép dolog ez, hiszen felhívja a figyelmet a magyar kultúrához kapcsolódó közös értékeinkre, a népviseletek sokszínűségére és szépségére. Lehetőség e csodálatos nemzeti örökség népszerűsítésére, tovább örökítésére.

28. „Föld napi” Sas-hegyi túra

Időpont: 
2024április2510:00
»
2024április2518:30

Újbuda Önkormányzata és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága közös szervezésében megrendezésre kerül a 28. „Föld napi” Sas-hegyi túra.

Az ünnep jelentősége és hagyománya

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.

Véget ér a Szent Három Nap

Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, melynek középső napja Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. A katolikus vallás szerint ezen a napon nincs a templomokban miseáldozat. A korábbi évszázadokban ezen a napon misztériumjátékokat mutattak be, melyen töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek voltak. Ezeket a 18. század közepére általában betiltották. Napjainkban ezen a napon felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, bemutatják a passiót, Jézus szenvedésének történetét és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

A húsvéti szokások, hagyományok (I. rész)

Az eredeti zsidó ünnepen az Ószövetség szerint egy hétig csak kovásztalan kenyeret ehettek, tilalom vonatkozott a kovászra. A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve Húsvétig nem fogyasztottak húst. A zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére Isten elrendelte az ünnepet, amikor az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni és akkor lehetett elfogyasztani.

Oldalak