Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 29. hétfő, Péter

Vízkereszt és a Karácsony

Míg a nyugati keresztény vallás szerint Vízkereszttel lezáródik a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a Farsang, addig január 6-án és 7-én világszerte több ortodox keresztény egyház a karácsony kezdetét ünnepli. Nekik a szenteste csak a január 6-án jön el, az újesztendő pedig január 14-én kezdődik. Január 13. az ortodox világ szilvesztere. Ugyanis a nyugati és keleti katolikusok más naptárt használnak, és más időben tartják ugyanazokat az ünnepeket. Az eltérés vélhetőleg a Julián-naptár elterjedésének köszönhető. A karácsony azonban ezekben a vallásokban is kiemelkedő jelentőségű.

Az ő hagyományuk szerint már a karácsony előtti napon kora reggel minden családfő magának és családjának tölgyfaágat vág az erdőben, melyből sötétedéskor hatalmas tüzet raknak. Az égő ágak tüze és az izzó parázs a melegséget szimbolizálja és világosságot hoz az emberek életébe, mely eloszlatja a sötétséget. Azonban nem a január 6-án tartott karácsonykor ajándékozzák meg egymást, hanem december 19-én, Szent Miklós napján, vagy az újév éjszakáján. Az ortodox egyházi hagyomány szerint nem tartanak keresztelőt a templomban. A vízszentelő során a hívek Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének emlékére a papot követve egy folyóhoz vagy tóhoz vonulnak, amiben a férfiak keresztet vetve háromszor megmártóznak.

Dél-Európában nem alakult ki jelentős Mikulás-kultusz. Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás napja nem Szenteste, hanem Vízkereszt napja, s az ajándékot a háromkirályok hozzák. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől várják az ajándékot. Baltasar, vagyis Boldizsár járja az utcákat, és cukorkákat dobál a felvonulást kísérő tömegnek. A spanyol gyerekek Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és a magyar Mikulás-szokáshoz hasonlóan abba kapják az ajándékot. Olaszország több vidékén Vízkeresztkor a La Befana, vagyis a jó boszorkány az, aki megajándékozza a gyermekeket. A csúnya, de jóságos boszorkány január 5-ről 6-ra virradó éjjel érkezik az itáliai családokhoz, és ajándékot hoz a gyerekeknek. A vékony, öreg, ősz hajú boszorkány, akárcsak nálunk a Mikulás, a kéményen keresztül jut be a házakba és a kandallóra akasztott zoknikba teszi az ajándékát. A hosszú orrú, seprűnyélen érkező boszorkány története is régi időkre nyúlik vissza, a bibliához kapcsolták, ugyanis úgy tartják, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár La Befana boszorkánytól kért útbaigazítást, hogy megtalálják a Megváltót. Az azonban nem tartott velük a kis Jézushoz, de később rájött, hogy nagyot vétett. Azóta is bolyong, és az összes útjába eső gyereket megajándékozza annak reményében, hogy egyikük a kis Jézus. Ma már drága meglepetéseket kapnak a jó gyerekek, s a rosszak pedig szenet.

Sok helyen a Vízkereszt napjáig nem szokás a karácsonyfát lebontani, csak január 6-án. Többnyire csak ez a hagyomány él tovább.

A Karácsony és a Vízkereszt a világ számos pontján jelentős ünnep, de a vallási és földrajzi hagyományok miatt különféle módon ünnepelik meg.

Az USA-ban hálaadást tartanak, Angliában az ajtó fölé fagyöngyöt akasztanak, Oroszországban január 1-én van a karácsonyi ajándékozás. Ausztráliában a mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza és a tengerparton vacsorával ünnepelnek. Görögországban december 25 – január 6-ig tart karácsony és a gonosz manókat tűzgyújtással, fényekkel riasztják el. Finnországban lakik az igazi Mikulás, aki a városban lakó összes gyereket személyesen keresi fel. Érkezése előtt a finnek szaunáznak,

templomba és elhunyt szeretteik sírjához látogatnak. Karácsony délben, december 24-én ünnepség keretében kihirdetik a karácsonyi béke időszakát, amely húsz napig tart.

Készült: internetes források felhasználásával!