Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 19. vasárnap, Ivó, Milán

Bolondos április

Áprilisról azt tartják, hogy bolondos hónap. Vonatkoztatva ezt szeszélyes időjárására, változatosságára. Már nem tél, de még nem teljesen tavasz, az elemek viaskodnak. Érezzük ezt a hangulatunkon, a kiszabadulni vágyáson, a természet jelenségeiben, az időjáráson. Ez a változás kedvenc téma a művészetekben, de eltűnődve mi is számtalan csodára eszmélhetünk…

Kányádi Sándor: Április hónapja
(részlet)
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Bármi megtörténhet, amint meg is történt…havazás, jégeső, villámlás, égdörgés, forró napsütés…frontok jönnek-mennek, nem győzzük követni a változást. Nem is tudunk alkalmazkodni a nagy különbségekhez, pluszokhoz, mínuszokhoz…
A bolondos jellegét mindjárt az első nap jelzi: április elseje a Bolondok Napja. Eredetét állítólag egy kelta népszokás magyarázza, miszerint ekkor mindenkit rászedtek, megtréfáltak. Ám rendkívül bizonytalan a bolondnap eredete, mert másként jelenik meg a középkori óitáliai ünnep leírásban és másként a francia szokás szerint. Előbbinél a társadalmi rangok szerepet cseréltek, a rabszolgák urakként viselkedtek, a gazdák pedig szolgáltak ezen a napon. Míg a franciák egymásnak ajándékokat küldtek, ami idővel bolondozás küldésbe váltott át és az új év indulását jelezte. Már az ókori görögök is szenteltek egy napot a nevetés, a jókedv istenének. A tavaszkezdő örömünnep a németektől jutott el hozzánk. Nálunk általában az iskolások fordított napja ismert, s egyes vidékek hagyományában április bolondját választottak, ami idővel a pünkösdi királyválasztás szokásává alakult. Ilyenkor kellett a futó növényeket, a babot, a dinnyét, a tököt elültetni, hogy hosszúra nőjön és ekkor engedték szabadon a méheket, hogy szorgalmasak, kövérek legyenek.
Az egyik első nevezetes áprilisi tréfát XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Azzal viccelték meg a márkit, hogy míg az aludt, kilopták a ruháit, felfejtették, majd kisebbre varrták. Így az másnap riadtan próbálta magára tuszkolni, s elhitették vele, hogy borzasztó betegségtől éjszaka megdagadt. Jót nevettek rajta. Nem ritka ugratás a kisebbeket a boltba, vagy patikába küldeni szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért, egyenes kampóér, kanyarfúróér, ködvágó késért…
Az áprilisi tréfálkozások is átalakultak, az ugratások, álhírek, vicces poénkodások mára már másfélék, sokszínűek, s reméljük, kíméletesek, mértéktartóak.
Több rekord is született idén a változékonysággal is magyarázhatóan. Az idén április 1-én megdőlt az eddigi mért legmagasabb budapesti hőmérséklet, mert az Újpesten ezen a napon mért 26,1 fok rekord meleg több, mint bármikor ezen a napon volt. Továbbá megdőlt az eddigi országos csapadékrekord a Tokajban lehullott 80,7 mm esővel.


Aranyosi Ervin: Április köszöntő című versének részletével ünnepeljük a változatos, sokszínű hónapot, adjon ez erőt a továbbiakhoz!

„Április, április,
te bolondos hónap,
reményt adsz a léthez,
szebb lesz majd a holnap,
Megtöltöd a létet
érzéssel, reménnyel,
feléleszted lelkünk
élő, tiszta fénnyel.
Bolondos április
vidáman köszöntünk,
üres poharunkba
tiszta vizet öntünk.
Nevetéssel kezdünk,
vetéssel folytatjuk,
bizakodó hittel
önmagunkat adjuk.”