Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a természet zenéjének vizsgálatára. Felmerült a kérdés, hogy valóban zene-e ez? Azt állítják, hogy igen, s az állatok által kiadott hang része lehet az „univerzális zenének”.
Nem kérdés, a természet képes létrehozni művészien kellemes hangokat. Mozart pl. azért írta át más hangnembe az egyik zongoraversenyét, hogy az egyezzen a seregélye hangnemével. A madárdal kutatásáról komoly anyagok, könyvek láttak napvilágot.
John Cage zeneszerző 4’33” című 4 perc 33 másodpercig tartó csöndjét is zenének nevezzük.
A kutatók véleménye szerint minden dallamról, hangsorról az ember dönti el, hogy zene-e vagy sem.
Felmerült a kérdés, hogy az állatok szándékosan keltik-e a művészileg kellemes hangot? Igen, a vizsgálatok bebizonyították, hogy az állatok is „dolgoznak zenei művükön”. A bálnák pl. nagy energiát fektetnek a hang kibocsátásába.
Azt is kimutatták, hogy néhány állat zenéje nem csak kellemes, de zenei elvek szerint felépített és megkomponált, ilyen a madarak éneke is. Az ember alkotta zenéhez hasonló hangnemeket, ritmust használnak, sőt, hangsúlyoznak is. A bálnák éneke is hasonló dalszerkezetű az emberéhez. Azt mondják, hogy „a tengeri emlősök megrögzött zeneszerzők”.
Ezek és más kutatások arra utalnak, hogy létezik az „univerzális zene”, amely egyesíti az összes zeneszerzőt, az embert és az állatot.
Ezzel kapcsolatosan ajánlom figyelmükbe augusztus 26-án az Állatkertek éjszakája rendezvényt!
60+ Program