Az írott szöveg a tudás- és információátadással egyidejűleg ugyanis segíti a közös beszédtéma megtalálását. Megmutatja, hogy több különböző, olykor egészen eltérő megoldási lehetőségei vannak ugyanannak a problémának.
Mindezt elődeink is tudták már! Nem véletlen, hogy a hétköznapoknak és az ünnepeknek korábban fontos része volt a közös mesélés, felolvasás. Legyen szó akár vidéki vagy városi közösségről, fonóról vagy irodalmi szalonról, az elmondott és írott szöveg közösséget teremtett.
Egy- egy történet és könyv segít megbirkózni saját problémainkkal is. Az olvasás megszakítja megszokott gondolatmenetünket, új utakra terel. Így olyan megoldásig is eljuthatunk, ami korábban eszünkbe sem jutott volna. Megoldandó élethelyzeteinkre a mesék, az irodalom szimbolikus nyelvén kaphatunk válaszokat. Legyen szó bármilyen szöveges műfajról, az minden időben az emberről, az ember lehetőségeiről, választásairól, tévedéseiről és a tévedések korrekciójáról mond el valami fontosat. Azaz nem arról olvasunk, hogy minden állandó, hanem arról, hogy minden változik és alakítható. Így van ez életünkkel is.
Ezt a tudást és „funkciót” használjuk – tudatosan vagy tudattalanul – akkor, amikor gyermekeinknek felolvasunk, ezt kaptuk szüleinktől és nagyszüleinktől, de erre építenek a mese- és olvasásterapeuták is.
Tematikusan szerkesztett kötetek segítenek azoknak, akik tudatosan szeretnének építeni az olvasásban rejlő lehetőségekre. Találhatunk kifejezetten fiúknak vagy lányoknak összeállított olvasókönyvet, ahogy vannak apáknak és anyáknak, betegeknek vagy éppen veszteséget elszenvedett családtagoknak szerkesztett kötetek is.
Mindehhez persze az kell, hogy olvasók legyünk és maradjunk, hogy az olvasás szeretetét átadjuk az utánunk következő nemzedékeknek. Ahogy genetikai tulajdonságaink, úgy ez utóbbi is örökíthető és tanítható. Járjunk elől jó példával! Legyen könyv a kezünkben, az asztalunkon, a táskánkban. Cseréljünk és ajánljunk könyvet ismerőseinknek és családtagjainknak. És persze olvassunk fel, meséljünk minél többet gyereknek, unokáknak, egymásnak! Így a saját képzelőerőnket, szövegértésünket, problémamegoldó képességünket együtt fejlesztjük a hallgatóságéval.
A generációk között hidat építhetünk az olvasással. Ez a híd könyvekből és mesékből áll. Átkelhet rajta bárki: gyerek és öreg, fiatal és középkorú, férfi és nő. Tegye meg Ön is az első lépéseket ezen a hídon! Jó olvasást mindenkinek!