Izland az a hely, ahová kalandorok járnak – gondolnánk elsőre -, hiszen zord és barátságtalan kép él róla a köztudatban. Ennek ellenére a betelepült vikingek, írek és skótok keveredéséből létrejött izlandi nép nem cserélné el hazáját és aki egyszer eljut a „jégszigetre”, az egy varázslatosan szép vidéket fedezhet fel. Kozma Cecília nyugdíjas kora ellenére vágott neki, hogy felfedezze a vulkánok, gejzírek és gleccserek világát. Izlandi utazásáról készített fényképeiből az Albertfalvi Közösségi Házban rendeztek kiállítást. A vikingek által a VIII. században alapított ország a világ egyik legkülönlegesebb szigetén, az Atlanti-óceán közepén, közvetlenül az északi sarkkör alatt található. Időjárása a Golf-áramlatnak köszönhetően nem hideg.
A 60+ Fotókör tagjának Izland iránti érdeklődését lánya korábbi úti élménye keltette fel. - Beszámolói lenyűgöztek és eldöntöttem, hogy nekem is meg kell néznem – emlékezett vissza az amatőr fotós, akit érkezésekor több meglepetés is ért. Ilyen például a kiszámíthatatlan eső, illetve az alacsony lélekszám. Kozma Cecília szerint annyira kevés ember él Izlandon, hogy szinte láthatatlanok, a 120 házas település pedig már nagyvárosnak számít.
Izlandi útja során a fotós hajózott jéghegyek között, sétált lávamezőn, látott gejzíreket és óriási vízeséseket. Beszámolók szerint az Izlandra látogató láthatja sütni éjfélkor a napot, megfigyelhet egzotikus tengeri madarakat és ha szerencséje van, bálnalesen akár meg is érintheti a világ legnagyobb emlősét. A túrákon tapasztalt csodák napról-napra nyűgözték le Kozma Cecíliát is. - Jártunk arra, ahol Neil Armstrong gyakorlatozott a Holdra szállás előtt, fürödtünk természetes meleg vizű forrásokban és sétáltunk a 2010-es vulkánkitörés láváján – mesélte az alkotó, aki szerint is kopár a táj az évszázadok alatt kiömlött láva miatt. - A rátelepedő vastag, haragoszöld moharéteg azonban gyönyörűvé varázsolta a tájat, az egész vidék a tágasság, a szabadság érzését adja, melynek minden szegletéből a nyugalom és a béke árad - tette hozzá.
