Azt is megállapították, hogy a gyorsabb tempójú zene növeli a légzés és a szívritmus szaporasását, míg a lassabb csökkenti a vérnyomást, ami néha a kiindulási szint alá is esik. A lassú tempójú zene hatására csökken a szívverés üteme. Észrevették, hogy a hangerő fokozása izgatottságot, fokozatos halkítása pedig ellazulást eredményez.
Luciano Bernardi a Páviai Egyetem belgyógyászati tanszék professzora munkacsoportjával megállapította, hogy a zene folyamatos, előre jelezhető változást idéz elő az érrendszerben függetlenül a zenei tanulmányoktól, felkészültségtől. EKG készülékkel vizsgálták a szívműködést, követték a vérnyomást, az agyi véráramlást, a légzést és a bőrerek összeszűkülését. Verdi: Nabuccójának hallgatásakor végzett kísérletben már 2001-ben beigazolódott, hogy a zene csökkenti a stresszt, fokozza az atlétikai teljesítményt és javítja az idegrendszeri megbetegedésekben szenvedők mozgáskoordinációját.
Az orvostudomány egyre jobban felhasználja a zeneterápiát a fájdalomcsillapításban, a mentálhigiénés gondozásban.
Egy másik vizsgálatban a Jénai Egyetem munkatársa és a Harvard Egyetem tanára számítógépe képletapogató segítségével vizsgálta a hivatásos és amatőr zenészek agyát. Kimutatták, hogy a hivatásos zenészek agyában több szürkeállomány van, s a legnagyobb a billentyűs hangszeren játszóké. Az átlagosnál több szürkeállomány azonban nem jelenti azt, hogy a zongoristák intelligensebbek lennének. Hangsúlyozták, hogy még nem tisztázott, hogy a gének, vagy az éveken át tartó folyamatos gyakorlás áll ennek hátterében.
Amit Bachról kevesen tudnak:
Johann Sebastian Bach a Barokk zene géniusza közismert szakrális és virtuóz darabjairól. Kevesen tudnak azonban humoros oldaláról. Például Schweigtstille, plaudertnicht (Maradj csöndben, ne fecsegj!) címen komponált kantátát, amely Kávékantátaként híresültel. Valószínűleg egy lipcsei kávéházban mutatták be.
Bach 1716-ban karmesteri állásajánlatot kapott Köthenbe, amit elfogadott. A weimari herceg érvényesítve feudális jogát, nem akarta őt elengedni. Bach kitartott a távozási szándéka mellett, ezért a herceg négyheti szobafogsággal büntette. Bach nem maradt tétlen, ezt az időt állítólag az Orgelbüchlein című orgonakorál-gyűjtemény lemásolásával töltötte.
1717-ben Drezdában kellett volna összemérnie orgonatudását a kor egyik leghíresebb francia orgonaművészével, aki belépve a Szent Tamás templomba meghallotta Bach bemelegítő ujjgyakorlatait, egyből megfutamodott a párbaj elől.
Bachnak 20 gyermeke volt két feleségétől, közülük azonban csak 10 élte meg a felnőttkort. Hat fia közül csak egy nem lett hivatásos zenész.
A zeneszerző egyszer 450 kilométert gyalogolt, hogy hallhassa Buxtehude orgonajátékát.
Bach és a számmisztika. Gyakran építette bele műveibe a 14-es és a 41-es számokat, mivel ez felelt meg a nevét alkotó betűk numerológiájának. 41 éves korában komponálta meg az első zongorára írott partitáját(hangszeres mű). Ezt követte még 5. A hat partita 41 tételből áll.
Bach halláskárosodással küszködött, de súlyos látásproblémái is voltak. 1750-ben egy híres szemész megoperálta, ez rövid javulást hozott, ám röviddel utána megvakult. Sokak szerint a szemműtét és a vakság okozta stressz összefügg szívrohamával, aminek következtében 1750. július 28-án meghalt.
60+ Program
