Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 20. szerda, Jolán

Verses élménybeszámoló az Ócsai kirándulásról

Az Újbuda 60+ Program költője, Lancendorfer Krisztina verse.

A 60 plusznál vége a szezonnak,

Augusztusban háttérben dolgoznak,
kik értünk fáradnak.
Ám mielőtt még szétszéledünk,
Egy kellemes programon részt vehetünk.
 
A Népligetből indul a buszunk,
Alig egy óra és Ócsán vagyunk.
Többször jártunk már arra,
Mindig rátalálunk valami újra.
 
Takaros menyecske áll a kapuba,
Ő lesz kísérőnk, Kormos Rebeka.
Munkájáért, s ami pluszt még hozzá adott,
"Az év Tájház vezetője" rangos elismerést kapott.
Segítője Zsuzsika
az érkezőket szíves szóval fogadja.
 
Első utunk a templomba vezet,
Rebeka mindenről mesél,
Melyet megőrzött az írás és az emlékezet.
Évszázadok óta őrzi a hitet,
Buzgón járnak ide a hívek.
Benne különféle vallások otthonra leltek,
Épségére a szentek mindmáig ügyelnek.
 
Évek alatt a Tájház komplexum kiépült,
Szorgos kezek nyomán egyre, egyre szépült.
A Sütőasszony házában kicsit megpihenünk,
Rebeka az élet vizéről mesél nekünk.
S hogy egyik szavát másikba, hiába ne öltse,
Úgy dukál, hogy a kóstolót poharunkba töltse.
Tovább szőtte a mesét egy varázs dióról,
Hogy sok éhes száj ne csak ábrándozzon mindenféle jóról.
S hogy mentette meg a kenyér a család legkisebb gyermekét,
Hogy az ördögök magukhoz ne vegyék.
 
Jó kedvvel betérünk a Nagygazda házába,
Van itt minden ami kell, pedig nem jártak plázába.
Minden eszköz praktikus, kézhez szokott,
Berendezéséhez a falu bőven adakozott.
Igazi lábas lábas szögön lóg a falon,
És meséje, hogy került a gazdához a vagyon.
Egyszer volt, hol nem volt, …kezdődött a mese,
S mi örömmel hallgattuk, hogy lett a szegény lány,
a gazdag fiú hitvese.
 
Mielőtt a gazda kanalát végleg letette,
Szerszámait megtisztítva lajstromba vette.
A Látványraktárban mind arra vár ma,
Hátha egy dolgos ember veszi a markába.
 
A Turján házban viseletek közt jártunk.
Hagyomány, egyszerűség, amit ott találtunk.
A divat kevéssé számított,
Minden viselet jelentést hordozott.
Mit viseltek kislány korba,
S mit, mikor átléptek eladósorba.
Milyen volt az ünnepi viselet,
S mit vett fel, ki oltár elé léphetett.
Mit viseltek aratáskor
S miben jártak hófúváskor.
Hajukat fonták, kontyba tekerték,
Végül kendő alá rejtették.
Öltözetüket mocskos köténnyel,
Vagy nyári lebegővel védték.
Ünnepnapokon megadták a módját,
Hímzés, gyöngyök, pántlikák díszítették
A sok pruszlikot, kendőt, ködmönt, szoknyát.
Ahogy telt az idő, ruhájuk egyre sötétedett,
Végül feketére váltott az asszonyi viselet. .
Fehér ing, fekete nadrág, mellény, kabát,
Ez kimeríti a férfiak divatját.
Kalap, hímzés, kaláris, csizma, cipő,
Ennyi volt a díszítés és kiegészítő.
A "dobozba zárt mátkaság” mellett
Az obsitnak is szorítottak helyet.
 
Zsíros kenyér, egy pohár bor, vidám hangulat,
A 60 pluszos társaság szolidan mulat.
Lenne még kérdésünk számtalan,
Vendéglátóink türelme határtalan.
Esteledik, az égen sötét felhők gyülekeznek,
A szerencsés résztvevők lassan útra kelnek.
 
Mindenkinek köszönet, kik lehetővé tették,
Hogy a szépkorúak e programokat élvezzék.
Jó egészséget kívánunk a nyárra,
visszatérünk szeptember havára.
 
Köszönöm, hogy hívtatok, hogy mehettem, hogy veletek lehettem.